A földgázkitermelés története a széles körű felhasználás ellenére ellentmondásos és kihívásokkal teli volt. A hagyományos földgáz, illetve a nem hagyományos gázlelőhelyek (különösen a palagáz) kitermelésének folyamatát, amit frackingnek neveznek, sokan kritizálták a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt, mivel egy erős üvegházhatású gáz, a szén-dioxid szabadul fel, és a fúrási folyamatok során kénhidrogén is. Emellett a földgáz kínálatához és keresletéhez kapcsolódó ingadozó árak, valamint a geopolitikai feszültségek volatilitáshoz vezettek a globális piacokon.
A kihívások ellenére a földgáz várhatóan a jövőben is a világ energiamixének kritikus eleme marad. Mivel a kormányok és a vállalkozások egyre inkább prioritásként kezelik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a földgázra gyakran a szén és a kőolaj tisztábban égő alternatívájaként tekintenek. Amellett, hogy a földgázt a tisztább energia jövője felé vezető hídnak tartják, innovatív felhasználási formáit is fejlesztik, például közlekedési üzemanyagként és megújuló üzemanyagok előállításának alapanyagaként.
Bár a földgáz felhasználása a jövőben is ígéretes lehet, a megújuló energiaforrások (például a nap és szélenergia) miatt a verseny egyre erősebb, és a földgáztermelésből, illetve földgázfogyasztásból származó szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó szabályozási nyomás várhatóan növekedni fog. Emellett egyes hagyományos földgázlelőhelyek a szénbányászathoz kapcsolódnak, ami jelenleg hanyatlóban van.
Mindazonáltal, a technológiai innovációba történő folyamatos beruházásokkal a földgázipar várhatóan még évtizedekig jelentős szereplője marad a globális energiapiacnak. Ahogy a világ átáll a tisztább energia jövőjére, a földgáztermelés valószínűleg továbbra is fontos szerepet fog játszani az energiamixben, megbízható energiaforrást és érdekes lehetőséget biztosítva a befektetők számára.
Mi a földgáz?
A hagyományos földgáz az egyik legsokoldalúbban felhasználható fosszilis tüzelőanyag. Energiaforrásként, valamint különböző termékek előállításában is használják. A földgáz a földfelszín alatti kőzetképződményekben, nagy nyomás alatt lévő szerves anyagokból képződik, és a természetben előforduló keverék. A földgáz összetétele jellemzően metánból, etánból, propánból, szén-dioxidból és más szénhidrogénekből álló éghető gáz, amit elsősorban földgázlelőhelyekről nyernek ki mély hidraulikus repesztéssel, függőleges és vízszintes fúrásokkal a földfelszín alatt. A földgáz gyakran szénrétegekkel és kőolajlelőhelyekkel együtt fordul elő.
A kőolaj és földgáz keletkezése összefüggő, több millió év alatt zajló folyamat: ez a nem megújuló erőforrás az ősi növény és állatvilág maradványaiból indul, majd az üledékes medencékben halmozódik fel. Ahogy az üledék felgyűlik, nyomást gyakorol a szerves anyagra, ami szénhidrogénekre bomlik. Ezek a szénhidrogének a kőzetrétegeken keresztül vándorolnak, és egy csapdában gyűlnek össze, ahonnan később kitermelhetők. Ehhez különleges körülmények kellenek, például megfelelő hőmérséklet és nyomás, valamint bizonyos ásványi anyagok jelenléte.
A legtöbb földgázkitermelés során kutakat fúrnak a földfelszínbe, és különböző módszerekkel nyerik ki a gázt hatalmas, nagy nyomású földalatti lelőhelyekről, amelyek gyakran a szénbányászathoz kapcsolódnak. A kitermelés után az égő földgáz az intenzív hő miatt számos célra felhasználható, például otthonok és vállalkozások fűtésére, villamosenergia termelésre és járművek meghajtására.
Bár a földgáz értékes erőforrás, nem megújuló fosszilis tüzelőanyag, ami jelentős környezeti hatásokkal járhat, különösen a palagázkutakból történő kitermelés esetén. A földgázlelőhelyeken való kitermelés, valamint a szállítás során üvegházhatású gázok kerülhetnek a légkörbe, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és a globális felmelegedéshez. Ugyanakkor a földgáz viszonylag tisztán égő fosszilis tüzelőanyagnak számít, és kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint a szén vagy a kőolaj. A technológiai fejlődés pedig lehetővé teheti a földgázból származó szén-dioxid kibocsátás megkötését és tárolását, ami csökkentheti a környezetre gyakorolt hatást.
A cseppfolyósított földgáz, más néven NATGAS, kulcsfontosságú szerepet játszik az energiaágazatban és a rendszerünkben. Kialakulása összetett és lenyűgöző folyamat, amely évmilliókat vett igénybe. Bár a földgáz felhasználása kapcsán környezetvédelmi aggályok is felmerülnek, az alacsonyabb CO2 kibocsátása miatt sokan vonzó alternatívának tartják más fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. Ahogy a fenntarthatóbb jövő felé haladunk, fontos, hogy új módszereket keressünk a földgázkitermelés környezetre gyakorolt hatásának minimalizálására.
A földgáz kitermelésének rövid története
A földgáz évszázadok óta ismert, de kereskedelmi felhasználása viszonylag fiatal. Több száz év kellett ahhoz, hogy elegendő földgázlelőhelyet találjanak, és valóban hatékony energiaforrássá váljon, még úgy is, hogy a felhasználás története egészen az ókorig nyúlik vissza.
Kr. e. 1000 körül az ókori Görögországban, a Parnasszus hegyén épült a delphiai jósda egy olyan helyen, amely földgázforrásnak bizonyult. Kr. e. 500 körül a kínaiak bambuszból készült csővezetékeket kezdtek használni a felszínre került gáz szállítására. A kínaiak a tengervíz felforralására használták, hogy iható vizet készítsenek belőle.
A természetes módon előforduló fosszilis földgázt 1626-ban fedezték fel és azonosították Észak-Amerikában, amikor francia felfedezők bennszülötteket találtak, akik az Erie-tó körül gázokat gyújtottak. Valószínűleg arra is rájöttek, hogy a villámcsapások gyújthatták meg a földből felszálló gázt.
A kereskedelmi forgalomba hozott földgáz első felhasználására azonban csak mintegy 160 évvel később, Nagy-Britanniában került sor. A britek 1785 körül a szénből, szénlelőhelyen termelt metán formájában kinyert földgázt használták az utcák és a háztartások megvilágítására. Harminc évvel később a marylandi Baltimore lett az első város az Egyesült Államokban, amely földgázt termelt az utcák megvilágítására.
1821-ben William Hart fúrta az első földgázellátó kutat New York állam északi részén. Így alakult meg a Fredonia Gas Light Company, amely Amerika első olyan elosztó vállalata lett, amely kereskedelmi felhasználásra elegendő földgázt termelt ki.
A 19. század nagy részében a földgáz égését szinte kizárólag fényforrásként használták, de 1885-ben Robert Bunsen találmánya új felhasználási lehetőségeket nyitott meg a földgáz számára. A 20. században kezdték megépíteni a hatékony államközi csővezetékeket a gáztartalékok szállítására. Ma az USA, a világ egyik legnagyobb gáztermelője, több mint 2,2 billió köblábnyi kitermelt és tárolt földgázzal rendelkezik.
Ezután a feldolgozott földgáz felhasználása kiterjedt a házak megvilágítására, valamint az otthoni gáztűzhelyes főzésre és fűtésre. A földgázzal kezdték működtetni az olyan berendezéseket is, mint a vízmelegítők és kemencék, a gyártó és feldolgozóüzemek, valamint a villamosenergia termelő kazánok.
Napjainkban a földgáz az egyik legfontosabb és legalapvetőbb energiaforrás a Földön. A legújabb technológia és az internet lehetőséget ad arra, hogy részt vegyél a földgázpiacon, és akár kereskedj is.
Kérjük, vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
A NATGAS jövőjének jelentősége
A hagyományos földgázipar úgy látja, hogy jelentősen hozzájárulhat a fenntartható energiához és a szén-dioxid mentesítéshez, ami nagy szerepet játszhat a szén-dioxid kibocsátás okozta éghajlatváltozás kezelésében. A földgáztermelés kiegészítheti a megújuló energiát azzal, hogy tartalék energiát ad, amikor a megújuló energiaforrások nem állnak rendelkezésre (például szüneteltetés miatt). Ezért a földgáznak erős közép és hosszú távú jövője lehet, ha a gázipar felkarolja az energetikai átállást. A földgáznak több előnye is van, például a rugalmassága további felhasználási területeken, mint a hulladékártalmatlanítás, a szállítás, illetve vegyi anyagok, műtrágyák és gyógyszeripari termékek alapanyagaként.
Rövid távon a feldolgozott földgáz jövője ígéretesnek tűnhet, mivel a szén fokozatosan kivonásra kerül, és bizonyos esetekben az atomenergia is kivonásra kerülhet. A bányavállalatok az alternatív, nem hagyományos gázlelőhelyekre is figyelnek (palagáz), illetve szűk gázlelőhelyekre, amelyek a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak. A 2030 utáni időszak viszont már kevésbé egyértelmű: ahogy a megújuló energiaforrások, különösen a nap és szélenergia költségei csökkennek, az energiatermelésben elsődleges tüzelőanyagként felhasznált földgáz szerepe egyre nagyobb nyomás alá kerülhet. Ugyanakkor egyes becslések szerint a földgáz lehet az egyetlen olyan fosszilis tüzelőanyag, amelynél a kereslet növekedhet, különösen az ázsiai piacon 2050-ig.
Mindezek mellett a gázbefektetők számára a NATGAS kereskedése továbbra is vonzó befektetési potenciált jelenthet, de fontos, hogy az elkövetkező években is folyamatosan figyeld a piac alakulását.
FAQ
A hagyományos földgáz egy olyan üzemanyagtípus, amely hihetetlenül alkalmazkodó, és számos célra felhasználható energiaforrásként vagy különböző termékek gyártásában. A kereskedelmi vagy ipari felhasználás során nagy nyomáson cseppfolyósított vagy száraz földgázt használnak, ahol a gáz minősége nagy szerepet játszik.
A földgáz különböző szénhidrogéneket tartalmaz, többségében az erősen éghető szénföldgáz-metánt (molekulája – CH4 – egy szénatomból és négy hidrogénatomból épül fel). Tartalmazhat még telített könnyű paraffinokat, propánt, butánt, pentánt és hexánt. Maga a metán könnyebb a levegőnél és szagtalan.
Gyakran megtalálható a kőolajkutatás során a föld alatti kőzetformációk fúrása során, ahol a szerves anyagok magas nyomás és hőmérséklet alatt lebomlanak. A földgázt jellemzően a földfelszín alatti mély, függőleges vagy vízszintes fúrásokból nyerik ki (gyakran a hidraulikus repesztésnek nevezett eljárás során), ahol gyakran jelentős mennyiségben található. A kőolaj és a földgáz gyakran szénkészletekkel, vagy egy nem hagyományos gázzal – a palagázzal – együtt kerül elő.
Az ókori Görögországban, i. e. 1000 körül, a Parnasszus hegyén épült delphiai jósda helyén fedeztek fel földgázforrást. Néhány későbbi bizonyíték arra utal, hogy a kínaiak már i. e. 500-ban használták. A földgázt azonban csak a 19. században kezdték nagyobb mértékben használni világításra és fűtésre. Az első kereskedelmi célú földgázkutat 1821-ben fúrták az Egyesült Államokban, a New York állambeli Fredoniában. Az 1800-as évek végére már hagyományos, államközi földgázvezetékek épültek, hogy a földgázt a kitermelő mezőkről a városokba szállítsák. Az 1900-as évek elején a texasi és oklahomai nagy földgázmezők felfedezése a földgáz ipari célú felhasználásának jelentős növekedéséhez és gázfeldolgozó üzemek építéséhez vezetett.
A földgáz kitermeléséhez a geológiai viszonyoktól függően különböző fúrási technikákat alkalmaznak, amelyek közül az egyik a hidraulikus repesztés vagy fracking. A hagyományos földgáz kitermelésére a függőleges fúrás akkor alkalmas, ha a felszínhez közel, átlagosan kb. 300-800 méter mélyen helyezkedik el, így a gáz könnyen hozzáférhető és a felszínre hozható. A vízszintes fúrás sokoldalú és költséghatékony módszer, amely több fúrási lehetőséget kínál. A hidraulikus repesztés mikro-földrengések létrehozásával kezdődik, és nagynyomású víz-, homok- és vegyszeráramokkal töri fel a kőzetalakzatokat. Ez az eljárás lehetővé teszi a földgáz felszínre áramlását gázvezetékeken és kutakon keresztül.
A földgázt a kereskedelmi szektorban különböző célokra használják, például épületek és víz fűtésére, hűtő- és hűtőberendezésekre, főzésre, ruhaszárításra és kültéri világításra. Ezenkívül járművek, köztük személygépkocsik, buszok és teherautók üzemanyagaként is használják. Ezenkívül létfontosságú összetevője a műtrágyák, fagyálló folyadékok, műanyagok, gyógyszerek és szövetek gyártásának. Továbbá a földgázt számos vegyi anyag, például metanol, ammónia, bután, etán, propán és ecetsav előállításához használják. Számos gyártási folyamathoz hőre van szükség, és a földgáz hőforrásként szolgál olyan termékek előállításához, mint az üveg, acél, cement, tégla, kerámia, csempe, papír és élelmiszerek. Végül a földgázt számos ipari létesítményben égetési célokra is használják.
A földkéregben található földgáz ma is világszerte jelentős energiaforrás, felhasználása a villamosenergia-termeléstől az otthoni fűtésig és főzésig terjed. A földgáz számos előnyt kínál a különböző alkalmazásokban, beleértve a fűtést, hűtést, főzést, hulladékkezelést, szállítást, valamint a vegyi anyagok, műtrágyák és gyógyszerek alapanyagaként szolgál.
A földgázkészletek kitermelése és szállítása összefüggésbe hozható az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid kibocsátásával, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz. Továbbá a földgáz kitermelését gyakran kritizálják amiatt, hogy olyan mérgező anyagokat juttathat a környezetbe, mint a kénhidrogén. A tudósok aggodalmukat fejezték ki a palagáz-kitermelési módszerekkel kapcsolatos, bányászat által kiváltott földrengések lehetősége miatt is. A nyersolaj esetleges szivárgása is veszélyt jelent a talajra és az élő szervezetekre.
A megújuló energiaforrások a természetben előforduló, önmegújító folyamatokból származnak, míg a földgáz, mivel fosszilis tüzelőanyag, nem tekinthető megújulónak. Nem megújuló energiaforrás, mint a szén, a kőolaj és az atomenergia, amely, ha egyszer kimerül, több emberi életen át nem pótolható. Mivel energiaigényünk kielégítése során nagymértékben támaszkodunk ezekre a nem megújuló energiaforrásokra, kimerülésük jelentős kihívást jelent az emberiség számára.
Az LPG, ami a Liquefied Petroleum Gas rövidítése, nem a természetben előforduló gáz. Inkább a földgáz feldolgozásával állítják elő, és magasabb energiatartalommal rendelkezik, mint a földgáz. Ez a gáz elsősorban propánból és butánból áll, tiszta formában vagy kombinációban, és nyomás alatt folyékony állapotot képez.
A gázipar úgy véli, hogy több földgázt fognak találni, és ezek hozzájárulhatnak a fenntartható energiához és a dekarbonizációs törekvésekhez. A NATGAS rugalmas és kiegészítheti a megújuló energiát a tartalék energia biztosításával. Rövid távon a gáz jövője ígéretesnek tűnik, mivel a szén fokozatosan kivonásra kerül, és az atomenergia is kivonásra kerülhet bizonyos esetekben. 2030 után azonban a megújuló energia csökkenő költségei miatt csökkenhet a földgázipar és a földgáz mint elsődleges tüzelőanyag szerepe az energiatermelésben. Ennek ellenére a földgáz várhatóan az egyetlen olyan fosszilis tüzelőanyag lesz, amelynél a kereslet növekedni fog, különösen az ázsiai piacon. A földgáziparnak magáévá kell tennie az energetikai átmenetet, hogy biztosítsa a földgáz erős közép- és hosszú távú jövőjét.
Árutőzsdei kereskedés – hogyan fektess be árucikkekbe?
Az aranybányászat története
Pénzügyi tervezés: hogyan lehet pénzt megtakarítani és ellenőrizni a kiadásokat?
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
