Mi az a Bitcoin felezés? Kezdő útmutató a Bitcoin kínálati mechanizmusához

Négyévente a kriptovilág egy olyan nagy eseményre készül, amely vitákat, előrejelzéseket és piaci mozgásokat indít be: a bitcoin felezésre. Ha új vagy a kriptóban, joggal merülhet fel benned a kérdés: pontosan mi a bitcoin felezés, és miért számít ennyire? A lényegét tekintve a bitcoin felezés a Bitcoin hálózat beépített funkciója, amely a kínálat szabályozására szolgál, és a nemesfémek (például az arany) szűkösségét utánozza.

Közvetlenül hat a bányászokra, csökkenti annak ütemét, hogy milyen gyorsan kerülnek új bitcoinok forgalomba, és történelmileg befolyásolta a bitcoin árfolyam alakulását. De ez nem csupán technikai esemény: egy gazdasági mechanizmus, amely kritikus szerepet játszik a Bitcoin hosszú távú értékében. Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk, mi a bitcoin felezés, hogyan működik, miért történik, és mit jelent a befektetőknek, valamint a tágabb kriptopiacnak.

Akár tapasztalt kriptórajongó vagy, akár most kezdesz ismerkedni a témával, a bitcoin felezés megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy átlásd a digitális eszközök egyik legizgalmasabb sajátosságát. Vágjunk bele!

Főbb tanulságok

• A bitcoin felezés négyévente történik - egy előre programozott esemény, amely a felére csökkenti a bányászati jutalmat, így a Bitcoin idővel egyre szűkösebbé válik.
• Az új Bitcoin-kínálat lassul - a 2024-es felezés előtt a bányászok blokkonként 6,25 BTC-t kaptak. Most már csak 3,125 BTC jár, ami csökkenti az új bitcoinok forgalomba kerülését.
• Az infláció kontrolljára tervezték - a hagyományos pénzekkel ellentétben, amelyeket elvileg korlátlanul lehet „nyomtatni”, a Bitcoinnak szigorú kínálati plafonja van: 21 millió érme. A felezések biztosítják, hogy az új érmék egyre lassuló ütemben kerüljenek kibocsátásra, hasonlóan ahhoz, ahogy az arany kitermelése idővel nehezebbé válik.
• Hatás az árra? A történelem alapján igen - a korábbi felezéseket (2012, 2016, 2020) hatalmas árfolyamemelkedések követték, de az időzítés eltérő volt. Bár a kínálat szűkül, a tényleges ármozgásokat az általános piaci környezet és a kereslet határozza meg.
• A bányászok érzik a nyomást - mivel a jutalom megfeleződik, a bitcoin bányászat kevésbé jövedelmező, hacsak a bitcoin ára nem emelkedik jelentősen. Egyes bányászok leállíthatják a működést, ami változásokat hozhat a hálózat biztonságában és a bányászati nehézségben.
• Nagy hatás a kriptopiacokra - a felezés nem csak a BTC-re hat, hanem más kriptókra is, mert a befektetői hangulat és a piaci spekuláció gyakran átterjed az altcoinokra.
• Szűkösség és kereslet - ha a Bitcoin iránti kereslet erős marad, miközben a kínálat szűkül, az alap közgazdaságtan szerint hosszabb távon emelkedhet a bitcoin ár. Ugyanakkor külső tényezők (szabályozás, makrogazdasági trendek, befektetői viselkedés) is kulcsszerepet játszanak.
• A következő felezés? - a Bitcoin hálózat várhatóan 2028-ban éri el a következő felezést, amikor a blokkjutalom 1,5625 BTC-re csökken.

Mi az a Bitcoin felezés?

A bitcoin felezés megértéséhez először érdemes átlátni, mi is a Bitcoin. A Satoshi Nakamoto által 2009-ben létrehozott Bitcoin egy decentralizált digitális pénz, amely kriptográfiára épül, és közvetítők nélkül teszi lehetővé a peer-to-peer tranzakciókat. A blokklánc technológián fut - ez egy nyilvános főkönyv, amely minden tranzakciót rögzít -, és egy „bányászatnak” nevezett folyamat során jönnek létre az új blokkok, amelyek a hálózathoz adódnak.

A bitcoin bányászat során speciális számítógépekkel (node-okkal) összetett matematikai feladványokat oldanak meg. A bányászok - legyenek magánszemélyek vagy vállalatok - versenyeznek azért, hogy érvényesítsék a tranzakciókat, és új blokkokat adjanak a blokklánchoz.

Amikor egy bányász sikeresen megold egy kriptográfiai feladványt, a megoldást más node-ok ellenőrzik. Ha validálják, a blokk bekerül a blokkláncba, a bányász pedig jutalmul frissen kibocsátott bitcoinokat kap.

A hagyományos pénzekkel (például az amerikai dollár vagy az euró) szemben, amelyeket jegybankok bocsátanak ki és szabályoznak, a Bitcoin kínálatát az algoritmusa irányítja. Ugyanakkor a Bitcoin nem hozható létre végtelen mennyiségben - a teljes kínálata 21 millió érmében van maximalizálva.

Ennek a limitnek a betartatására a Bitcoin hálózat úgy van programozva, hogy 210 000 blokkonként a felére csökkentse a bányászati jutalmat, ezzel visszafogva az új bitcoinok piacra kerülésének ütemét. Ez az esemény a bitcoin felezés, amely a Bitcoin kódjába van beépítve, és nagyjából négyévente következik be.

Az első felezés 2012-ben történt, amikor a jutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent blokkonként. A második 2016-ban jött (12,5 BTC-re), a harmadik 2020-ban (6,25 BTC-re). A legutóbbi felezés 2024 áprilisában tovább vágta a jutalmat 3,125 BTC-re blokkonként. Ez a kontrollált csökkentés segít szabályozni a Bitcoin „inflációját”, szűkösebbé téve az eszközt, és elméletileg idővel értékesebbé.

Mikor lesz a következő Bitcoin felezés?

A következő Bitcoin felezés várhatóan 2028-ban következik be, a pontos dátumot egyelőre nem lehet megmondani. Akkor a blokkjutalom 1,5625 BTC-re csökken.

Bitcoin felezés: miért fontos?

A bitcoin felezés nem csak a Bitcoin kínálatára hat - az ár dinamikájában is fontos szerepe van. Mivel csökkenti az új bitcoinok piacra kerülését, szűkösségérzetet teremt, ami növelheti a keresletet. Történelmileg a felezések gyakran együtt jártak bikás trendekkel, bár az emelkedés inkább fokozatos, nem azonnali.

Emellett, mivel a Bitcoin a domináns kriptovaluta, az ármozgásai gyakran kihatnak a teljes kriptopiacra. Amikor a Bitcoin értéke felezés után emelkedik, sokszor az altcoinok is követik.

A bitcoin felezés ráadásul rendszerint médiafigyelmet és új befektetőket vonz, ami növeli a volatilitást. Ugyanakkor kihívásokat is hoz: az alacsonyabb jutalom miatt a bitcoin bányászat kevésbé jövedelmező, ami a kisebb bányászokat kiszoríthatja a hálózatból. Ha túl sok bányász lép ki, csökkenhet a hálózat hash rate-je (a biztonságot adó számítási kapacitás), ami lassabb tranzakciókat eredményezhet. Erre a Bitcoin algoritmusa automatikusan reagál: a nehézséget úgy állítja, hogy a hálózat hatékony maradjon.

A Bitcoin felezés hatása: kínálat és kereslet

A bitcoin felezés nem csupán technikai finomhangolás - alapvető változás abban, hogyan kerülnek új bitcoinok a piacra. És amikor egy rögzített kínálatú rendszerben megváltozik a kínálat, megjelenik a nagy ármozgások lehetősége.

1. A Bitcoin-termelés lassulása
A Bitcoin lényegében digitális aranyként működik, szigorú felső korláttal: összesen csak 21 millió bitcoin fog létezni. A bányászok biztosítják a hálózatot, és cserébe frissen kibocsátott bitcoinokat kapnak jutalomként. Viszont négyévente a felezés a felére vágja ezt a jutalmat, így kevesebb új bitcoin kerül forgalomba.
A 2024 áprilisi felezés előtt a bányászok 6,25 BTC-t kaptak blokkonként. Most ez 3,125 BTC. Vagyis kevesebb új bitcoin jön létre, így a kínálat nehezebben tud lépést tartani a kereslettel.

2. Miért tolhatja fel a szűkösség az árat?
Képzeld el, hogy holnaptól a világ összes aranybányája kénytelen lenne a felére csökkenteni a kitermelést. Valószínűleg sokan rohannának aranyat venni, mert arra számítanának, hogy értékesebb lesz. A Bitcoin hasonlóan működik: amikor kevesebb új érme kerül forgalomba, a kereslet elkezdheti meghaladni a kínálatot.
Erre számít sok Bitcoin-befektető is. Ha az emberek ugyanakkora ütemben (vagy még agresszívabban) vásárolnak, a korlátozott kínálat felfelé tolhatja az árat. Az alaplogika egyszerű: ha kevesebb van valamiből, amit sokan akarnak, akkor az ára jellemzően emelkedik.

3. Korábbi felezések: az árrobbanások története
Bár senki sem látja előre a jövőt, a Bitcoin korábbi felezései elég egyértelmű mintát sugallnak:

• 2012-es felezés: a Bitcoin akkor nagyjából 12 dollár körül járt. Egy évvel később 1 000 dollár fölé száguldott.
• 2016-os felezés: az esemény előtt a BTC ára 650 dollár volt. 2017 végére közel 20 000 dollárt is elért.
• 2020-as felezés: közvetlenül az esemény előtt a Bitcoin kb. 8 500 dolláron forgott. Kevesebb mint két évvel később 69 000 dolláros történelmi csúcsra ért.

Természetesen az ármozgások nem egyik napról a másikra történnek. Gyakran hónapok kellenek, mire a piac teljesen beárazza a változást, és a nagy ralik később érkeznek, ahogy tovább szűkül a kínálat. A jövő azonban bizonytalan, és a múltbeli teljesítmény nem jelzi előre a jövőbeli eredményeket.

4. Egyéb piaci erők is számítanak
Bár a bitcoin felezés nagy szerepet játszik a kínálat alakításában, nem ez az еgyetlen tényező, ami az árat mozgatja. Más elemek például:

• Globális gazdasági környezet - az infláció, a kamatszintek és a pénzügyi bizonytalanság sokszor a Bitcoin felé tereli az embereket.
• Intézményi vásárlások - amikor fedezeti alapok, nagyvállalatok vagy ETF-ek lépnek piacra, a kereslet hirtelen megugorhat.
• Piaci spekuláció - a kereskedők és befektetők érzelmi reakciói nagy kilengéseket okozhatnak.
• Szabályozás - a kormányzati döntések támogathatják vagy korlátozhatják a Bitcoin terjedését.

5. A nagy kép: a Bitcoin hosszú távú növekedése
A bitcoin felezés nem rövid távú sztori - egy hosszú távú gazdasági dizájn része, amely a kínálatot kontrollálja. Az új kibocsátás fokozatos csökkentésével a Bitcoin az aranyhoz vagy más véges eszközökhöz hasonló szűkösségi dinamikát követ.
Történelmileg minden felezés erősítette a Bitcoin értékmegőrző narratíváját, ami idővel gyakran nagyobb kereslethez és árnövekedéshez vezetett. Ugyanakkor külső tényezők, például gazdasági visszaesések vagy szigorú szabályozói fellépés szintén befolyásolhatják az ármozgásokat.
Végső soron a bitcoin felezés csak egy eleme egy sokkal nagyobb kirakósnak. De ha a történelem iránymutató, az új kínálat csökkentése erős kereslet mellett hosszú távon gyakran magasabb árakhoz vezetett.

Bitcoin-ciklus vs. felezések: a minta

A Bitcoin jól dokumentált piaci ciklusokban mozog, és a felezések kulcsszerepet játszanak az árfolyam alakulásának formálásában. Történelmileg minden bitcoin felezés elindított egy olyan eseménysort, amely hat a piaci hangulatra, a bányászok viselkedésére, és végső soron az ártrendekre. Bár nincs két teljesen egyforma ciklus, az idő során több jellegzetes minta is kirajzolódott.

Meddig tart a bikapiac egy felezés után?

A korábbi felezések statisztikai elemzése alapján a Bitcoin gyakran erős emelkedő trendet mutat az esemény után. Ez azonban nem azonnal történik. Történelmileg a Bitcoin bikapiacai nagyjából 12-18 hónapig tartottak felezés után, mielőtt csúcsra értek volna.

• 2012-es felezés: a cikluscsúcs kb. 12 hónappal később, 2013 végén jött.
• 2016-os felezés: a bikapiac 17 hónappal később, 2017 decemberében tetőzött.
• 2020-as felezés: a Bitcoin 18 hónappal később, 2021 novemberében érte el a történelmi csúcsot.
• 2024-es felezés: az eredmény még nem ismert, de sok elemző hasonló időkeretet vár.

Bár a minta azt sugallja, hogy a bitcoin árfolyam emelkedése általában 6-12 hónappal felezés után gyorsul fel, fontos észben tartani, hogy a piaci dinamika változik. A korábbi eredmények nem garantálják a jövőbeni kimeneteket.

A Bitcoin négyéves ciklusa: felezéstől felezésig

A Bitcoin piaci mozgásai mintha egy négyéves ritmust követnének, amely szorosan kapcsolódik a programozott felezésekhez. Íme egy egyszerűsített bontás arról, hogyan viselkedik a Bitcoin jellemzően ebben a ciklusban:

1. Felezés előtti felhalmozási szakasz (0-18 hónappal felezés előtt)

• A Bitcoin fokozatosan magához tér az előző ciklus medvepiaca után.
• Intézményi és hosszú távú befektetők alacsonyabb szinteken halmozzák a Bitcoint.
• A piaci hangulat félelemből semlegesbe vagy optimistába fordul.

2. Felezés utáni expanzió (1-12 hónappal felezés után)

• Csökken az új Bitcoin-kínálat, ami szűkösséget teremt.
• A kereslet elkezdheti meghaladni a kínálatot, ami gyakran fokozatos árnövekedéshez vezet.
• Lakossági és intézményi befektetők is belépnek, magasabb árakat várva.

3. Csúcs és eufória (12-18 hónappal felezés után)

• A Bitcoin új történelmi csúcsot ér el.
• A médiafigyelem, a lakossági FOMO (fear of missing out) és a spekulatív befektetések extrém volatilitást okoznak.
• A ciklus tetőzik, a tapasztalt befektetők pedig elkezdenek profitot realizálni.

4. Medvepiac és újraindítás (18-36 hónappal felezés után)

• Éles korrekció követi a piaci csúcsot.
• A Bitcoin elhúzódó medvepiacba kerül, gyakran 50-80%-kal is visszaesik a csúcsról.
• Az intézményi befektetők lassan, diszkontáron térnek vissza, készülve a következő ciklusra.

Mindig így működik ez a ciklus?

A Bitcoin múltbeli teljesítménye erős kapcsolatot sugall a felezések és a piaci ciklusok között, de külső tényezők minden ciklust más irányba mozdíthatnak. A makrogazdasági környezet, a szabályozói változások, az intézményi adaptáció és a tágabb pénzügyi piaci trendek mind alakítják a Bitcoin pályáját. Bár a felezések történelmileg gyakran megágyaztak a bikapiacoknak, érdemes óvatosan kezelni minden ciklust, mert semmilyen minta nem garantáltan ismétlődik pontosan ugyanúgy.

Kriptóba fektetés módjai: részvények és ETP-k

A befektetők közvetetten is kaphatnak kitettséget a Bitcoinhoz ETP-ken (Exchange Traded Products) keresztül, amelyek a teljesítményét követik. Elérhető opciók például:

• BTCE.DE (Bitcoin Exchange Traded Crypto)
• VBTC.DE (VanEck Bitcoin)

Emellett a befektetők diverzifikálhatják a kitettséget olyan ETP-kkel is, amelyek a globális kriptovaluta piacra fókuszálnak, például:

• VT0P.DE (VanEck Crypto Leaders ETN)

Egy másik megközelítés a közvetett kriptóbefektetés olyan vállalatokon keresztül, amelyek a kriptoiparágban működnek, például:

Kereskedés és tőzsdék:

• Coinbase (COIN.US), Strategy (MSTR.US), Bullish (BULL.US), BitMine Immersion Technologies (BMNR.US)

Bitcoin bányászat:

• Riot Platforms (RIOT.US)

Kriptós fizetési megoldások:

• Square (SQ.US), PayPal (PYPL.US)

Stablecoin megoldások

• Circle (CRCL.US)

Bitcoinokat tartó vállalatok:

• Semler Scientific (SMLR.US)

Blokklánc és kriptointegrációt vizsgáló vállalatok:

• Salesforce (CRM.US), Meta (META.US),

Diverzifikált stratégiához szóba jöhet a BCHN.UK ETF is, amely több vezető kriptóhoz kapcsolódó vállalatot tartalmaz. Mielőtt Bitcoinba vagy kriptóhoz kötődő eszközökbe fektetsz, fontos megérteni a volatilitást és a kapcsolódó kockázatokat.
Bár a bitcoin felezés jelentős hatással lehet a kínálatra és az ártrendekre, a tágabb kriptopiacot több tényező is formálja, ezért a kutatás és a kockázatkezelés kulcs a megalapozott döntésekhez.

Érdekességek

1. A felezést már a kezdetektől belekódolták a Bitcoinba

A jegybankokkal ellentétben, amelyek menet közben módosítják a monetáris politikát, a Bitcoin felezési menetrendje fix 2009 óta. Satoshi Nakamoto, a Bitcoin titokzatos alkotója úgy programozta a felezéseket, hogy kontrollált kínálatot és kiszámítható kibocsátást biztosítsanak. Ezt a beépített szűkösséget gyakran hasonlítják a digitális aranyhoz - azzal a különbséggel, hogy pontosan tudjuk, mennyi Bitcoin fog valaha létezni (21 millió).

2. Az első Bitcoin felezés 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkentette a jutalmat

A Bitcoin indulásakor a bányászok elképesztő, 50 BTC jutalmat kaptak blokkonként - ma ez már szinte felfoghatatlan mennyiség. Az első felezés után (2012) 25 BTC lett a jutalom, majd 2016-ban 12,5 BTC, 2020-ban 6,25 BTC. A 2024-es felezés óta a bányászok már csak 3,125 BTC-t kapnak blokkonként. Minden felezés nehezebbé teszi a bitcoin bányászatot, ugyanakkor a Bitcoint is szűkösebbé.

3. A korábbi felezések bikapiacokat indítottak… de nem azonnal

Sokan úgy gondolják, hogy a felezés mindig árfolyamralihoz vezet, de a történelem szerint ez nem azonnali. A 2012-es felezés után a Bitcoin 12 dollárról egy éven belül 1 000 dollár fölé emelkedett. A 2016-os felezés után 650 dollárról 18 hónap alatt közel 20 000 dollárig jutott. A 2020-as felezés után pedig a BTC 8 000 dollár környékéről kicsivel több mint egy év alatt 69 000 dolláros csúcsra ment. Ugyanakkor más tényezők, például az intézményi adaptáció és a makrogazdasági trendek is szerepet játszottak. A múltbeli teljesítmény nem megbízható jelzője a jövőbeli eredményeknek.

4. A bányászoknak magasabb árak kellenek a profitabilitáshoz

A Bitcoin-bányászok már rég nem pár gépet futtatnak a pincében. Ma óriási bányászfarmok működnek hatalmas adatközpontokkal, amelyek rengeteg áramot fogyasztanak. Amikor a blokkjutalom a felére csökken, a bányászoknak a bitcoin ára emelkedésére van szükségük - különben a működésük veszteségessé válhat. Ha túl sok bányász leáll, a hálózat a nehézség állításával alkalmazkodik, hogy a tranzakciók továbbra is gördülékenyen fussanak.

5. A felezés kínálati sokkot okoz, de a kereslet a valódi kulcs

Minden felezéssel csökken az új bitcoinok forgalomba kerülése. Ez a kínálati sokk az oka annak, hogy sokan áremelkedésre számítanak. De ahhoz, hogy a Bitcoin valóban felértékelődjön, a keresletnek túl kell nőnie a kínálati vágások hatásán. Ha az intézményi befektetők, a lakossági vásárlók és a vállalatok továbbra is halmoznak, a bitcoin árfolyam követheti a korábbi mintákat. Ha viszont a kereslet visszaesik, önmagában a felezés sem garantál árrobbanást.

6. Az utolsó Bitcoint 2140-ben bányásszák ki

A Bitcoin utolsó felezése több mint egy évszázad múlva, 2140-ben lesz. Akkorra mind a 21 millió bitcoin kibányászásra kerül, és a bányászok már nem kapnak BTC jutalmat - helyette a tranzakciós díjakból élnek majd. Bár ez még nagyon messze van, fontos kérdést vet fel: hogyan alkalmazkodik majd a Bitcoin ökoszisztémája, amikor teljesen leáll az új kínálat? Ezt majd az idő dönti el.

Összegzés

A bitcoin felezés több mint egy technikai esemény a kriptovaluta kódjában - alapvető mechanizmus, amely a Bitcoin kínálatát és hosszú távú értékajánlatát szabályozza. Azáltal, hogy négyévente a felére csökkenti a bányászati jutalmat, fokozatosan visszafogja az új bitcoinok forgalomba kerülését, és idővel egyre szűkösebbé teszi az eszközt. Ezt a beépített szűkösséget gyakran hasonlítják az aranyhoz, de az arannyal ellentétben a Bitcoin kibocsátási menetrendje teljesen kiszámítható, és szigorú matematikai keretrendszert követ.

Történelmileg a felezések fontos fordulópontok voltak a Bitcoin ár-ciklusaiban. Bár nem lövik fel azonnal az árat, a múltban az eseményeket hónapokkal és évekkel később jelentős bikapiacok követték. Ugyanakkor a kínálat önmagában nem határozza meg az árat - a kereslet ugyanilyen fontos. Ha a befektetők, intézmények és lakossági kereskedők továbbra is halmoznak, a csökkenő kínálat felfelé tolhatja a bitcoin árat. Ha a kereslet gyengül, a felezés hatása kevésbé lehet látványos.

A bányászok számára a felezés kétélű fegyver. Miközben növeli a Bitcoin szűkösségét, csökkenti a jutalmat is, drágábbá téve a bitcoin bányászatot. A magas áramköltséggel vagy gyengébb hardverrel dolgozók nehezebben maradhatnak nyereségesek, míg a nagyobb, jobban finanszírozott bányászok tovább erősíthetik a pozíciójukat. Idővel ez átalakíthatja a bányászati piacot, és koncentrálhatja a kapacitást a hatékonyabb szereplőknél.

Előre tekintve a felezések egészen addig folytatódnak, amíg 2140-ben ki nem bányásszák az utolsó Bitcoint. Akkor a hálózat átáll arra a modellre, ahol a bányászok kizárólag tranzakciós díjakból szereznek bevételt. Hogy ez hogyan hat majd a Bitcoin gazdaságára és biztonságára, nyitott kérdés, de jelenleg a felezés a Bitcoin monetáris politikájának meghatározó eleme.
Végső soron a bitcoin felezés emlékeztet arra, miért egyedi ez a digitális pénz: teljesen más gazdasági elvek mentén működik, mint a hagyományos fiat pénzek. Akár befektető vagy, akár bányász, akár „csak” érdeklődő, a felezés megértése segít tisztábban látni a Bitcoin hosszú távú pályáját a pénzügyi világban.