Az aranyár alakulását hat fő tényező befojásolja: a gazdasági bizonytalanság, az infláció, a reálkamatok, a jegybanki kereslet, a fizikai felhasználás és a befektetési tőkeáramlások. Egyetlen tényező sem magyaráz meg minden ármozgást, mivel az arany általában több piaci hatásra reagál egyszerre. Ezért arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja az arany árát, ritkán adható egyetlen egyszerű válasz. Ugyanaz az ármozgás tükrözheti a biztonságosabbnak tartott eszközök iránti keresletet, valamint a devizákkal, a kamatokkal vagy a globális kockázatokkal kapcsolatos várakozások változását is. Ha megérted ezt a hat tényezőt, könnyebben értelmezheted, mi mozgatja az arany árát, anélkül, hogy az aranyat garantált fedezeti eszköznek vagy befektetési ajánlásnak tekintenéd.
- Gazdasági bizonytalanság: nőhet a kereslet, amikor a befektetők biztonságosabbnak tartott eszközöket keresnek.
- Infláció: az arany gyakran előtérbe kerül, amikor nyomás alá kerül a pénz vásárlóereje.
- Kamatok: a reálhozamok befolyásolják a hozamot nem fizető eszköz tartásának alternatív költségét.
- Jegybanki tartalékok: a jegybanki vásárlások jelentős és tartós keresletet teremthetnek.
- Ékszer- és technológiai kereslet: a fizikai felhasználás a globális aranyfogyasztás fontos része.
- Befektetési kereslet és ETF-ek: a pénzügyi tőkeáramlások felerősíthetik a rövid távú ármozgásokat.
Legfontosabb tudnivalók
- Az arany árát nem kizárólag a geopolitikai események befolyásolják. Az infláció, a növekvő államadósság és a fiat pénzek csökkenő vásárlóereje hosszú távon növelheti az arany iránti keresletet. Az arany kínálata nem növelhető egyszerű monetáris politikai döntésekkel, rövid távú volatilitását ugyanakkor továbbra is jelentősen alakítja a spekuláció és az ETF-ekbe áramló, illetve onnan kiáramló tőke.
- A jegybanki kereslet az elmúlt években az arany árát mozgató tényezők egyik legegyértelműbb példájává vált. A World Gold Council adatai szerint a jegybankok 2022-ben 1136 tonna, 2023-ban 1037 tonna, 2024-ben 1045 tonna, 2025-ben pedig 863 tonna aranyat vásároltak.
- Kína devizatartalék-diverzifikációs stratégiája jól mutatja, mi mozgatja globálisan az arany árát. Az elmúlt években Kína 800 milliárd USD alá csökkentette amerikai állampapír-állományát, miközben tovább növelte hivatalos aranytartalékát. Ez illeszkedik a jegybankok 2022 után felerősödő törekvéséhez, hogy diverzifikálják tartalékeszközeiket.
1. Gazdasági bizonytalanság: miért emelkedhet az arany ára, amikor a piacokon erősödik a félelem?
A gazdasági és geopolitikai bizonytalanság az egyik fő oka annak, hogy a befektetők tőkét irányítanak az arany felé. Recessziós kockázat, bankrendszeri instabilitás, katonai konfliktus vagy pénzpiaci stressz idején a befektetők gyakran csökkentik a volatilisabbnak tartott eszközöknek való kitettségüket, és növelik a biztonságosabbnak ítélt eszközök arányát. Ez a mechanizmus segít megérteni, mi befolyásolja az arany árát válsághelyzetekben akkor is, ha éppen nem az infláció vagy a kamatok állnak a piac figyelmének középpontjában.
A bizonytalanság és az arany közötti kapcsolat nem véletlen. Stresszes időszakokban az arany iránti növekvő kereslet általában tudatos tőkevédelmi törekvést tükröz, valamint azt, hogy a befektetők csökkenteni szeretnék a gyengülő devizáknak vagy a pénzügyi piacokba vetett bizalom romlásának való kitettségüket. Mivel az arannyal világszerte kereskednek, likvid, és nem kapcsolódik közvetlenül egyetlen kormány vagy vállalat hitelkockázatához, instabil időszakokban gyakran úgynevezett menedékeszközként figyelik. Az aranybányászati részvények árfolyama is gyakran követi az arany emelkedő és csökkenő piaci ciklusait.
Az aranyba történő befektetés nem garantálja, hogy válság idején nyereséget érsz el. Az arany ára nem emelkedik azonnal minden gazdasági visszaesés vagy piaci összeomlás során. Rövid távú piaci sokkok esetén a befektetők kezdetben gyakran készpénzbe vagy rendkívül likvid állampapírokba menekülnek, és csak később irányítják tőkéjük egy részét az arany felé. Ez átmenetileg növelheti az árfolyam volatilitását. Ezért az arany árát befolyásoló tényezők megértéséhez a tágabb piaci környezetet is vizsgálnod kell, ahelyett hogy azt feltételeznéd: a bizonytalanság minden helyzetben automatikusan feljebb hajtja az árat.
📌 PÉLDA
A gazdasági bizonytalanság növeli az arany iránti keresletet.
Az arany ára meredeken emelkedett a 2020-as COVID-19-válság idején, amikor a befektetők a recessziós félelmekre, az erőteljes monetáris élénkítésre és a zuhanó reálhozamokra reagáltak. Az arany 2025-ben, az amerikai vámfeszültségek újbóli erősödésekor is jelentősen drágult, mivel a piacok a globális kereskedelem zavaraitól és a gazdasági növekedés lassulásától tartottak. A 2008-as pénzügyi válság során ugyanakkor az arany kezdetben más eszközökkel együtt esett, majd erőteljesen talpra állt, amikor a jegybankok nagyszabású élénkítő intézkedéseket vezettek be.
COVID-19 (2020): az ár 2020 augusztusában új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a befektetők a recessziós félelmekre, a jelentős monetáris élénkítésre, a nulla közeli kamatokra és a csökkenő reálhozamokra reagáltak.
Vámokkal kapcsolatos félelmek és Trump kereskedelmi feszültséget fokozó lépései 2025 áprilisában: az arany ára erőteljesen emelkedett az újabb vámfeszültségek, a globális kereskedelem bizonytalansága, az inflációs kockázatok és a gazdasági lassulástól való félelmek közepette. Az emelkedést azonban nem kizárólag a vámok hajtották. A jegybanki kereslet, az ETF-ekbe áramló tőke és a kamatvárakozások is hozzájárultak.
2. Infláció: miért őrizheti meg az arany az értékét, amikor a pénzek vásárlóereje csökken?
Az aranyat gyakran infláció elleni fedezeti eszköznek tekintik, mivel az emelkedő árak idővel csökkentik a fiat pénzek vásárlóerejét. Az infláció gyorsulásakor a befektetők és az intézmények olyan eszközöket kereshetnek, amelyeket ellenállóbbnak tartanak a pénz értékvesztésével szemben, különösen erőteljes monetáris expanzió vagy gyorsan növekvő államadósság idején. Ez az egyik legfontosabb mechanizmus, amely hosszú távon segít megérteni, mi mozgatja az arany árát.
Az infláció és az arany kapcsolata szorosan összefügg a jövőbeli monetáris politikával kapcsolatos várakozásokkal. Az arany ára nemcsak az aktuális inflációs adatokra reagálhat, hanem arra is, hogy a piac szerint a jegybankok magasabb kamatokkal megfékezik-e az inflációt, vagy hosszabb ideig fennmaradhat az árnyomás. Ezért a magas infláció önmagában nem garantálja az arany árának emelkedését minden piaci környezetben.
Az amerikai dollár szintén fontos szerepet játszik az arany globális árazásában. Mivel az arannyal nemzetközileg amerikai dollárban kereskednek, a gyengébb USD olcsóbbá teheti az aranyat a más devizát használó vásárlók számára, ami növelheti a globális keresletet és támogathatja az árat. Ezzel szemben az erősebb dollár csökkentheti a nemzetközi vásárlóerőt, és rövid távon nyomást gyakorolhat az arany árára.
⚠️ FIGYELEM
A kamatok nem minden esetben az arany árát leginkább mozgató tényezők
A 2008-as globális pénzügyi válság után az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve közel nullára csökkentette a kamatokat, és nagyszabású monetáris élénkítő programokat indított. Közben az inflációs várakozások pozitívak maradtak, ezért a reálkamatok, vagyis az inflációval korrigált kamatok, tartósan negatív tartományba kerültek. Ez támogatta az arany emelkedő piacát.
Hasonló környezet alakult ki a 2020-as COVID-19-válság idején is, amikor a jegybankok gyorsan csökkentették a kamatokat és likviditásbővítő programokat vezettek be a világgazdaság támogatására. A csökkenő reálhozamok és a gazdasági bizonytalanság növelte a biztonságosabbnak tartott eszközök iránti keresletet, az arany ára pedig 2020-ban unciánként 2000 USD fölötti új történelmi csúcsokra emelkedett.
Az arany és a kamatok kapcsolata azonban nem mindig egyértelmű. Az arany például 2025-ben és 2026-ban is új történelmi csúcsokat ért el annak ellenére, hogy az olyan intézmények, mint a Federal Reserve és az Európai Központi Bank, jóval magasabb kamatszintet tartottak fenn. Ez arra utal, hogy ebben az időszakban a geopolitikai kockázatok, a jegybanki vásárlások, a fiskális aggodalmak és a tartalékok diverzifikációja nagyobb hatást gyakoroltak az aranypiacra.
3. Kamatok: miért teheti vonzóbbá az aranyat a hozamok csökkenése?
Az arany ára gyakran ellentétes irányban mozog a reálkamatokkal, vagyis az inflációval korrigált kamatokkal. Amikor a reálhozamok csökkennek, az olyan eszközök, mint az állampapírok, gyengébb inflációval korrigált hozamot kínálhatnak, így csökken az arany tartásának alternatív költsége. Ez a kapcsolat az egyik legegyértelműbb példa arra, hogy milyen tényezők alakítják az arany árát a globális makrogazdasági környezetben.
A kötvényekkel vagy megtakarítási termékekkel ellentétben az arany nem fizet kamatot, kupont vagy osztalékot. Relatív vonzereje általában nő, ha az infláció gyorsabban emelkedik a nominális kamatoknál, vagy ha a jegybankok a gazdasági növekedés lassulása miatt kamatcsökkentésbe kezdenek. Ilyen környezetben a befektetők kevésbé összpontosíthatnak a rendszeres hozamra, és nagyobb figyelmet fordíthatnak a vásárlóerő megőrzésére.
A kamatok és az arany kapcsolata szorosan kötődik a jegybankok jövőbeli politikájával kapcsolatos várakozásokhoz is. A piacok nemcsak a tényleges kamatdöntésekre reagálnak, hanem a későbbi monetáris lazításra, a recessziós kockázatokra vagy a hitelviszonyt megtestesítő eszközök csökkenő reálhozamára utaló jelzésekre is. Ezért a Federal Reserve politikájával kapcsolatos várakozások már a kamatok tényleges változása előtt befolyásolhatják az arany árát.
❓ TUDTAD?
Az 1991-ben 100 eurónak megfelelő összegből ma Németországban csak mintegy 54 euró értékű terméket lehetne megvásárolni
Az aranyat gyakran összekapcsolják a hosszú távú értékmegőrzéssel, mivel évezredek óta ritka és értékes eszközként tartják számon. A fiat pénzek másképp működnek: vásárlóerejük csökkenhet, amikor emelkednek az árak, bővül a pénzkínálat, és az államadósság gyorsabban nő, mint amilyen ütemben a gazdaság azt képes felszívni.
Németországban például a fogyasztóiár-index 65,5 pontról 121,9 pontra emelkedett 1991 és 2025 között, ami mintegy 86%-os áremelkedést jelent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ami 1991-ben 100 eurónak megfelelő összegbe került, azért 2025-ben körülbelül 186 eurót kellett fizetni. Így 2025-ben 100 euróval ugyanannak a fogyasztói kosárnak csak mintegy 54%-a vásárolható meg.
A globális likviditás a pénzügyi rendszerben keringő pénz és hitel mennyiségét jelenti. A likviditás bővülése és az államadósság növekedése hosszú távon leértékelődési nyomást gyakorolhat a devizákra, miközben az államok kötvényadósságának finanszírozási költsége is emelkedhet. Ettől az arany még nem válik kockázatmentessé, de ez segít megérteni, miért támogatja hosszú távon az arany iránti keresletet a vásárlóerő csökkenése.
4. Jegybanki tartalékok: a nagyszabású vásárlások megmozgathatják az arany árát
A jegybankok hivatalos tartalékaik részeként aranyat tartanak, a nagyszabású vásárlások pedig közvetlenül növelhetik a globális piaci keresletet. A World Gold Council adatai szerint a jegybanki aranyvásárlások 2022 óta rendkívül magas szinten maradtak, több évben az 1000 tonnát is meghaladták. Így a hivatalos szektor az elmúlt években az arany árát alakító legerősebb strukturális tényezők egyikévé vált.
A trend a 2022-ben befagyasztott orosz devizatartalékok után gyorsult fel, ami felerősítette a tartalékok diverzifikációjáról és az amerikai dollártól való függőség csökkentéséről szóló vitákat. 2022 és 2025 között a jelentett adatok szerint Kína, Lengyelország, India, Törökország, Szingapúr és Katar is a legjelentősebb aranyvásárlók közé tartozott. Számos feltörekvő piaci jegybank szélesebb dedollarizációs stratégiája részeként növelte aranytartalékát.
A jegybanki kereslet azért is fontos, mert gyengébb befektetői hangulat idején is viszonylag stabil maradhat. A rövid távú spekulatív tőkeáramlásokkal ellentétben a tartalékok felhalmozása gyakran hosszú távú monetáris stratégiához, geopolitikai kockázatkezeléshez és a devizatartalékok diverzifikációjához kapcsolódik. Ez segít megérteni, mi befolyásolja az arany árát a napi piaci volatilitáson túl.
https://en.macromicro.me/charts/93189/gold-demand-central-banks-and-other-inst
5. Ékszer- és technológiai kereslet: a fizikai felhasználás továbbra is alakítja az arany árát
Az arany iránti kereslet nem kizárólag a pénzügyi piacokról érkezik, mivel az ékszerfogyasztás továbbra is a globális fizikai kereslet jelentős részét adja. A World Gold Council szerint az ékszerek az elmúlt években az éves aranykereslet mintegy 40-50%-át tették ki. A kulturális hagyományok, az esküvőkhöz kapcsolódó kereslet és a szezonális vásárlások miatt Kína és India maradt a két legnagyobb piac. A magas aranyár rövid távon visszafoghatja az ékszerkeresletet. A globális ékszerkereslet például 2024-ben csökkent, mivel a rekordmagas árak több ázsiai piacon rontották a megfizethetőséget.
A fizikai arany iránti kereslet szezonálisan is ingadozik. Indiában gyakran nő a kereslet az esküvői szezonban és a nagyobb ünnepek, például a Diwali idején. A kínai újév időszaka szintén átmenetileg erősítheti a kiskereskedelmi keresletet és a helyi felárakat. Ezek a minták segítenek megérteni, mi mozgatja az arany árát a makrogazdasági és pénzpiaci tényezőkön túl.
A technológiai felhasználás az aranykereslet kisebb, de egyre fontosabb forrása. Jó vezetőképessége és korrózióállósága miatt az aranyat széles körben alkalmazzák elektronikai eszközökben, félvezetőkben, orvostechnikai berendezésekben és nagy teljesítményű csatlakozókban. A mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúra és az adatközpontok bővülése fokozatosan növelheti az aranyat tartalmazó fejlett elektronikai alkatrészek ipari keresletét. Bár a technológiai kereslet jóval kisebb a befektetési vagy ékszerkeresletnél, hosszú távon ez is hozzájárul annak megértéséhez, mi mozgatja az arany árát.
6. Befektetési kereslet és ETF-ek: hogyan erősítik fel a piacok az arany ármozgásait?
Az arany-ETF-ekkel anélkül szerezhetsz kitettséget az arany árfolyamának változásával szemben, hogy fizikai aranyat kellene tárolnod. Amikor tőke áramlik a fizikailag fedezett arany-ETF-ekbe, az alapkezelőknek általában több aranyat kell tartaniuk, ami támogathatja a piaci keresletet. Tőkekiáramlás esetén ez a támasz gyengülhet. Az ETF-ek tőkeáramlása ezért jól mutatja, mi befolyásolja az arany árát a pénzügyi piacokon.
Az arany-ETF-ek iránti kereslet gyorsan változhat, mivel az ékszerfelhasználás vagy az ipari fogyasztás helyett elsősorban a befektetői pozicionálást tükrözi. Az ETF-ek és a határidős ügyletek élénk kereskedése ezért felerősítheti a rövid távú árfolyam-ingadozásokat, különösen akkor, amikor a piac a kamatvárakozásokra, az amerikai dollár mozgására, az inflációs adatokra vagy a geopolitikai kockázatokra reagál. Ha az aranyat más értékőrző eszközökkel is össze szeretnéd hasonlítani, itt olvashatod el külön útmutatónkat: [belső link helye].
Történelmi példák azt mutatják, hogy pánik idején nemcsak az intézmények, hanem a háztartások is menedékeszközként tekinthetnek az aranyra. A tanulmány Investing in Gold in Times of Global Crisis (2022), amelyet Rudiansyag Aggara jegyez, megemlíti a kínaiak aranyvásárlási rohamát Kína második világháború alatti japán megszállása idején, valamint az 1998. januári indonéziai válságot, amikor a beszámolók szerint az arany ára Suharto elnök állami költségvetési bejelentése előtt ugrott meg. Ezek a példák megmutatják, hogyan erősíthetik fel az ETF-ek tőkeáramlásai, a határidős kereskedés és a válsághelyzetek által kiváltott fizikai kereslet az azonnali piaci ár volatilitását, amikor gyengül a devizákba vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.
A grafikonon látható, hogy az arany ára nem sokkal az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után emelkedett, majd jelentősen visszaesett, amikor a Fed 2022-ben kamatemelésbe kezdett. Rövid távon azonban az arany nem mindig profitál a geopolitikai konfliktusokból. 2026-ban az Egyesült Államok és Izrael Iránnal kialakult konfliktusa idején az arany ára csökkent, mivel az emelkedő olajárak támogatták az amerikai dollárt és az amerikai állampapírhozamokat. Az is látható, hogy az arany árfolyama a 2020-as világjárvány után, valamint 2025-ben, nem sokkal Donald Trump választási győzelmét követően és a globális kereskedelmi feszültségek erősödésekor meredeken emelkedett. Ebből arra következtethetünk, hogy az általános bizonytalanság és a növekvő költségvetési hiányok tartósabban támogathatják az aranyat, mint az egyes rövid távú események.
Ne feledd, a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek.
FAQ
Az arany árát gazdasági, pénzügyi és fizikai keresleti tényezők együttesen alakítják. A legfontosabbak közé tartozik a gazdasági bizonytalanság, az infláció, a reálkamatok, a jegybanki vásárlások, az ékszerkereslet, a technológiai felhasználás, az ETF-ek tőkeáramlása és az amerikai dollár ereje. Egyetlen tényező sem magyaráz meg minden ármozgást, mivel több hatás egyszerre érvényesülhet.
Bizonytalanság idején az arany ára gyakran azért emelkedik, mert egyes befektetők csökkentik kitettségüket a kockázatosabb eszközökkel szemben, és biztonságosabbnak tartott eszközöket keresnek. Ez nem jelenti azt, hogy az arany minden válság során azonnal drágul, de nőhet iránta a kereslet, ha gyengül a devizákba, a pénzügyi piacokba vagy a geopolitikai stabilitásba vetett bizalom.
Az infláció támogathatja az arany iránti keresletet, amikor a befektetők a fiat pénzek vásárlóerejének csökkenésétől tartanak. Az arany kínálata nem növelhető jegybanki döntésekkel úgy, mint a papírpénz mennyisége, ezért gyakran hosszú távú értékőrzőként tekintenek rá. Rövid távon azonban az arany ára a kamatok, a spekuláció és a piaci hangulat miatt továbbra is ingadozhat.
A kamatok azért fontosak, mert az arany nem fizet kamatot vagy osztalékot. A reálkamatok csökkenésekor mérséklődik az arany tartásának alternatív költsége, így az eszköz relatíve vonzóbbá válhat. A reálhozamok emelkedésekor viszont a jövedelmet termelő eszközök, például a kötvények versenyképesebbé válhatnak.
A jegybankok hivatalos tartalékstratégiájuk részeként vásárolnak aranyat. Az arany hozzájárulhat a tartalékok diverzifikációjához, mivel nem kötődik közvetlenül egyetlen devizához, kormányhoz vagy kibocsátóhoz. 2022 óta a jegybanki vásárlások az amerikai dollártól való függőség csökkentéséről és a tartalékok diverzifikációjáról szóló szélesebb körű vitákhoz is kapcsolódnak.
Igen. Az ékszerkereslet a fizikai aranyfogyasztás fontos része, különösen az olyan nagy piacokon, mint India és Kína. A szezonális események, az esküvők, az ünnepek és a helyi jövedelmi trendek egyaránt befolyásolhatják a keresletet. Ugyanakkor a nagyon magas aranyár visszafoghatja az ékszervásárlást, mert a nemesfém kevésbé megfizethetővé válik.
Amikor a befektetők arany-ETF-eket vásárolnak, az alapoknak több fizikai aranyat kell tartaniuk, ami támogathatja az árakat. A tőkekiáramlás ezzel ellentétes hatást fejthet ki, mivel csökkenti a keresletet és rövid távon nyomást gyakorolhat az árfolyamra.
Az aranyat gyakran nevezik menedékeszköznek, ezt a kifejezést azonban óvatosan kell használni. Azt jelenti, hogy stresszes időszakokban nőhet iránta a kereslet, nem pedig azt, hogy kockázatmentes, vagy garantáltan emelkedik az ára. Az arany árfolyama, különösen rövid távon, jelentősen ingadozhat.
Az aranyat világszerte amerikai dollárban árazzák, ezért a dollár változása befolyásolja, mennyire megfizethető más országok vásárlói számára. A gyengébb dollár olcsóbbá teheti az aranyat a más devizát használók számára, míg az erősebb dollár megdrágíthatja. Ez az egyik oka annak, hogy az arany és az amerikai dollár gyakran ellentétes irányban mozog.
Az arany ára nem jelezhető előre teljes bizonyossággal, mivel egyszerre számos változó tényezőtől függ. Az infláció, a kamatok, a jegybanki politika, a geopolitikai kockázatok, az ETF-ek tőkeáramlása és a befektetői hangulat egyaránt gyorsan változhat. Az előrejelzések segíthetnek a lehetséges forgatókönyvek megértésében, de nem tekinthetők a jövőbeli teljesítmény megbízható mutatójának.
Kávé kereskedés – Befektetés kávé CFD-kbe
Szójabab kereskedés – Hogyan fektessünk be szójababba és szójaolajba?
Sovány sertés kereskedés
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
