Befektetés részvényekbe – mi a részvénykereskedés?

Tartalom

• Bevezetés
• Részvények mint pénzügyi instrumentumok
• Mi a tőzsde?
• Hogyan vásároljunk részvényeket?
• Befektetés vagy kereskedés?
• Fundamentális vs. technikai elemzés
• Befejezés

Bevezetés

A részvénybefektetés a 2020-as, Covid-19 utáni tőzsdei összeomlást követően még népszerűbbé vált. Ez nem meglepő, hiszen hosszú ideje alacsony kamatkörnyezetben élünk, mivel a legfontosabb központi bankok lazítottak monetáris politikájukon. Ez azt jelenti, hogy a biztonságosabb eszközökön, például takarékszámlákon vagy államkötvényeken keresztüli megtakarítás sokkal nehezebbé vált, sőt sok esetben már nem is kínált érdemi hozamot.

Emellett a világ vezető brókercégei egyszerűbbé, kényelmesebbé és olcsóbbá tették a részvénykereskedést. Emiatt sok kezdő befektetőben merül fel ugyanaz a kérdés: mi az a tőzsde, hogyan működik a részvénykereskedés, és hogyan érdemes belevágni a részvénybefektetésbe? Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Részvények mint pénzügyi instrumentumok

Kezdjük az alapokkal, mert a részvények megértése elengedhetetlen, mielőtt belevágnál a tőzsdei befektetésbe. A részvény egy vállalat egy részének tulajdonjogát jelenti. A „részvény” és az „értékpapír” kifejezéseket a hétköznapi nyelvben gyakran egymás helyett használják.

A vállalatok azért bocsátanak ki részvényeket, hogy tőkét vonjanak be a működésükhöz és a növekedésükhöz. Ha részvényt vásárolsz, technikailag a cég egy kis részének tulajdonosává válsz. Ennek köszönhetően bizonyos esetekben osztalékra és szavazati jogra is jogosult lehetsz, attól függően, mekkora részesedéssel rendelkezel.

Ahhoz, hogy megértsd, hogyan működik a globális tőzsde, érdemes feltenni az alapvető kérdést: hogyan lehetséges, hogy valaki egy vállalat egy részét megszerezze? A válasz egyszerű. A nyilvánosan működő vállalatok részvényeivel a tőzsdén lehet kereskedni, így a világ különböző pontjairól érkező intézményi és lakossági befektetők egyaránt vásárolhatnak belőlük.

Mi a tőzsde?

Ahogy fentebb is említettük, egy vállalat tőzsdére léphet. Ezt a folyamatot nevezik tőzsdei bevezetésnek, vagyis IPO-nak. Amikor egy cég megjelenik a tőzsdén, a részvényeit a másodlagos piacon lehet megvásárolni és eladni.

A tőzsde tulajdonképpen közvetítőként működik. Ez az a központi hely, ahol a vevők és az eladók találkoznak, és ahol létrejönnek a tranzakciók. Régebben ez szó szerint fizikai helyszínt jelentett, de a technológia fejlődésével a tőzsde ma már jórészt elektronikus formában működik. Ezért ma már online is könnyen hozzáférhetsz.

A részvények árfolyama folyamatosan emelkedhet vagy csökkenhet. Ezeket a mozgásokat alapvetően a kereslet és a kínálat változása okozza. Ha egy vállalat sikeres, jók a kilátásai, és a befektetők bíznak a jövőjében, akkor a részvény árfolyama általában emelkedhet. A vállalat pénzügyi helyzete ezért kulcsfontosságú, így a befektetők kiemelten figyelik a pénzügyi eredményeket és az eredményjelentéseket.

Nem csak a cég számai számítanak. A részvényárfolyamokra hatással lehetnek a makrogazdasági adatok, a kamatlábak, a piaci hangulat és a fontos tőzsdei hírek is. A tapasztalt befektetők és elemzők folyamatosan próbálják azonosítani azokat a részvényeket, amelyekben a legnagyobb lehetőséget látják. Innen ered az a gondolat is, hogy hosszú távon az árak minden elérhető információt tükröznek. Ezt nevezik hatékony piac elméletnek, vagyis EMH-nak.

Forrás: howmuch.net

Hogyan vásároljunk részvényeket?

Most, hogy már tudod, mi a tőzsde, jön a következő kérdés: hogyan tudsz ténylegesen részvényt vásárolni?

Ehhez először brókerszámlát kell nyitnod. Korábban a befektetőknek gyakran közvetlenül egy bróker segítségére volt szükségük, például telefonon kellett megbízást adniuk. Az iparág azonban rengeteget változott az elmúlt években. A vezető brókercégek ma már könnyen használható kereskedési platformokat és mobilalkalmazásokat kínálnak, így néhány kattintással is vásárolhatsz részvényeket.

Ami viszont nem változott, az a megfelelő bróker kiválasztásának fontossága. Egy jó bróker nemcsak kényelmessé és költséghatékonnyá teszi a kereskedést, hanem oktatási anyagokat is biztosít, és hozzáférést ad a friss piaci hírekhez. Ez minden befektető számára fontos döntés. Erről olvashatsz többet itt: Hogyan válasszuk ki a legjobb Forex és CFD brókert?

Miután megnyitottad a brókerszámládat, és befizettél rá, elvileg már el is kezdheted a kereskedést. Mielőtt azonban megtennéd az első lépést, érdemes megismerned a platform működését. A legtöbb brókercég ehhez oktatóanyagokat is biztosít, és igyekszik minél átláthatóbbá tenni a felületét.

Innen már természetes módon jön a következő kérdés: hogyan válaszd ki a megfelelő vállalatokat? Ehhez először érdemes megértened, mi a különbség a befektetés és a kereskedés között.

Befektetés vagy kereskedés?

Már az elején fontos tisztázni, hogy a befektetés és a kereskedés nem ugyanaz, még ha sokan felváltva is használják ezt a két szót.

Általánosságban két klasszikus irányról beszélhetünk. Az egyik a növekedési részvények világa. Ide azok a cégek tartoznak, amelyektől a befektetők a jövőben jelentős profitnövekedést várnak. Ha ez valóban megvalósul, a részvény árfolyama akár a teljes piacnál jobban is teljesíthet.

A másik irány az értékalapú befektetés. Ide jellemzően olyan stabil, jól működő vállalatok tartoznak, amelyek jó fundamentumokkal rendelkeznek, és gyakran osztalékot is fizetnek. Az ilyen cégek a befektetők számára nemcsak árfolyamnyereséget, hanem plusz bevételi forrást is jelenthetnek. Ha többet szeretnél megtudni az osztalékokról, mindenképpen ajánljuk figyelmébe a Befektetés osztalékrészvényekbe című cikkünket.

A kereskedés ezzel szemben inkább rövid távú szemlélet. A részvénykereskedők általában gyors árfolyammozgásokat próbálnak kihasználni. Előfordulhat például, hogy valaki egy gyors esés után vesz részvényt, abban bízva, hogy az árfolyam hamar visszapattan. Mások egy eredményjelentés előtt nyitnak pozíciót.

Vannak olyan kereskedők is, akik egy napnál rövidebb ideig tartják a pozícióikat. Ezt nevezik day tradingnek. Az ilyen kereskedők sok időt töltenek a piac figyelésével, stratégiákat alkalmaznak, és szigorú szabályok mentén dolgoznak. Gyakran használnak stop-loss megbízásokat is, hogy korlátozzák a veszteségeiket.

A kereskedők ráadásul nemcsak emelkedésre spekulálhatnak. Akkor is próbálhatnak profitálni, ha egy részvény árfolyamának esésére számítanak. Ezt nevezik shortolásnak. Néhány tapasztalt piaci szereplő valóban képes hosszú távon megélni a részvénykereskedésből, de ez jellemzően komoly tudást, tapasztalatot és tőkét igényel.

Fundamentális vs. technikai elemzés

A részvénybefektetésnek és a kereskedésnek két fő megközelítése van: a fundamentális elemzés és a technikai elemzés. Mindkettőnek megvannak a maga hívei, és gyakran komoly viták alakulnak ki arról, melyik a jobb. A valóság azonban általában itt is árnyaltabb.

A fundamentális elemzés célja, hogy meghatározza egy részvény belső értékét. Ilyenkor nemcsak a vállalat erősségeit és gyengeségeit nézik meg, hanem a tágabb gazdasági környezetet is. Sok tapasztalt befektető és intézményi szereplő különféle modelleket készít azért, hogy megbecsülje egy részvény várható értékét a jövőbeni eredmények alapján. Ennek segítségével próbálják eldönteni, hogy a részvény éppen alulértékelt vagy túlértékelt.

A technikai elemzés ezzel szemben elsősorban az árfolyamgrafikonokra épít. Ilyenkor a befektetők és kereskedők különféle alakzatokat, trendeket és jeleket keresnek, hogy megbecsüljék, merre haladhat tovább az árfolyam. Sokféle indikátor létezik, de kezdőként nem kell mindent azonnal ismerned. Már néhány alapfogalom is elég lehet az induláshoz, például a támasz- és ellenállási szintek, a mozgóátlagok vagy a forgalom.

Felmerül a kérdés: melyik a jobb megközelítés? Általában azt szokták mondani, hogy a rövid távú kereskedők gyakrabban használnak technikai elemzést, míg a hosszú távú befektetők inkább a fundamentumokra támaszkodnak. Ez részben igaz, de a gyakorlatban a két megközelítés sokszor kiegészíti egymást.

Éppen ezért nem tűnik jó ötletnek kizárólag egyetlen módszerre támaszkodni. Sok befektető a fundamentális elemzéssel választja ki a vállalatot, majd technikai elemzéssel próbálja megtalálni a kedvező belépési pontot. Ugyanígy a technikai elemzés hívei is gyakran figyelnek bizonyos fundamentális tényezőkre.

Befejezés

A részvénybefektetés hosszú tanulási folyamat. Van benne fejlődés, vannak benne sikerek, de időnként kudarcok is. Ez teljesen természetes. A pszichológia mind a befektetésben, mind a rövid távú kereskedésben nagyon fontos szerepet játszik, ezért ez az út nemcsak pénzügyi, hanem mentális szempontból is sokat taníthat.

Fontos, hogy ne bizonytalanítson el, ha még nem tudsz mindent. A történelem legsikeresebb befektetői sem úgy kezdték, hogy mindent tudtak a részvényvásárlásról. A legjobb megközelítés általában az, ha kis lépésekben indulsz el, fokozatosan szerzel tapasztalatot, és útközben tanulsz.

Ma már az internet tele van hasznos anyagokkal kezdők számára, legyen szó részvénykereskedésről vagy a fundamentális elemzés alapjairól. Emiatt a részvényvásárlás és a tőzsde világa még soha nem volt ennyire könnyen elérhető.