Izrael nukleáris és katonai célpontokat támadott Iránon belül, ezzel eszkalálva a közel-keleti helyzetet.
2025. június 13-án, a kora reggeli órákban Izrael széles körű katonai műveletet szervezett, amelynek célpontjai Irán számos stratégiai fontosságú helyszíne volt. Ezek között voltak kritikus urándúsító létesítmények, fejlett rakétagyártó üzemek, valamint létesített katonai bázisok. A hadművelet a jelentések szerint magas rangú iráni katonai parancsnokok és atomtudósok lakhelyeit és parancsnoki központjait is célba vette. Források szerint mintegy 200 vadászgép vett részt az összehangolt támadásban, és mintegy 100 kijelölt célpontot támadtak meg.
A légi hadjárat a jelentések szerint jelentős áldozatokkal járt, többek között Hoszein Szalami tábornok, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka és Mohammad Bagheri tábornok, a vezérkari főnök, valamint két neves atomtudós is meghalt. A csapások lakott területeket is érintettek, ami aggodalomra ad okot a civil áldozatok miatt.
Kezdjen befektetni még ma, vagy próbálja ki ingyenes demónkat
SZÁMLANYITÁS DEMÓ KIPRÓBÁLÁSA Mobil app letöltése Mobil app letöltéseTeherán legfelsőbb vezetője gyorsan súlyos megtorlást ígért. Válaszul Izrael szükségállapotot hirdetett, bezáratta az oktatási intézményeket és a repülőtereket, és nyilvános figyelmeztetést adott ki az Iránból érkező esetleges megtorló rakéta- és dróntámadásokra. Az Izraelből érkező jelentések szerint az iráni dróntámadások kezdeti hulláma zajlott le. Irán, elismerve a védelmi intézkedéseket, rejtélyesen kijelentette, hogy „a világ tudni fogja, miért dúsított Irán uránt”, amit széles körben úgy értelmeztek, mint burkolt utalást nukleáris ambícióira.
Washington gyorsan elhatárolódott a művelettől, de-eszkalációt sürgetve, miközben hangsúlyozta, hogy meg kell védenie regionális eszközeit. Az izraeli offenzíva kétségtelenül fokozta a regionális instabilitást, és gyakorlatilag kioltotta az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások újrafelvételének törékeny kilátásait, amelyeket a tervek szerint jövő vasárnapra terveztek volna. Irán korábban arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris infrastruktúrája elleni bármilyen támadás megtorló csapásokat fog kiváltani a térségben lévő amerikai állások ellen.
Izrael azzal indokolta megelőző csapásait, hogy az iráni nukleáris program felgyorsult fejlődésére utaló hírszerzési adatokra hivatkozott, valamint arra, hogy a nukleáris fegyver kifejlesztésének közvetlen veszélye áll fenn. A geopolitikai helyzet továbbra is rendkívül ingatag, és a nemzetközi megfigyelők komoly aggodalmukat fejezik ki a további eszkaláció lehetőségével kapcsolatban.
Piaci reakciók: Az olaj és az arany erős emelkedése
A globális pénzügyi piacok élesen reagáltak a fokozódó geopolitikai kockázatokra. A legmarkánsabb mozgások az olajpiacon voltak megfigyelhetők , ahol az irányadó WTI nyersolaj határidős jegyzése kezdetben mintegy 10%-kal emelkedett. A jelentés készítésekor az olajárak megszilárdították nyereségüket, 7%-os emelkedéssel kereskedtek, és a 72 dolláros hordónkénti szintet tesztelték.
Ezzel párhuzamosan az arany, a hagyományos menedékeszköz, több mint 1%-os emelkedést mutatott, miután korábban tesztelte az unciánkénti 3440 dollárt. Ezeknek az árucikkeknek a meredek emelkedése a befektetők aggodalmát és a közel-keleti ellátási kockázatok vélt fokozódását hangsúlyozza.
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
