Az ETF-ek az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váltak. Az első indexalap 1976-os létrehozása óta, amely John Bogle nevéhez köthető a Vanguardnál, ezek az alapok stabil helyet szereztek maguknak a főbb globális eszközosztályok között. Az első indexalap, a Vanguard S&P 500 megjelenése után 14 évvel a torontói tőzsdén bevezették az első tőzsdén kereskedett alap konstrukciót is. Az ETF-eknek köszönhetően ma már befektetők milliói férhetnek hozzá világszerte különböző, jól meghatározott eszközosztályokhoz. A legnagyobb ETF-kibocsátó, a BlackRock az iShares révén az ETF-ekbe áramló növekvő tőkének köszönhetően milliárd dolláros nyereséget könyvelhetett el. A diverzifikált és egyszerűsített etf befektetés önállóan is elérhető, a hagyományos befektetési alapoknál gyakran magasabb költségek nélkül. A globális piacoknak való közvetlen kitettség így ma könnyebb, mint valaha.
Sok befektetőt érdekel, mi az ETF, és miért lett ennyire népszerű ez a megoldás, különösen az amerikai részvénypiac hosszú távú teljesítménye miatt. Az ETF jelentése röviden az, hogy egy olyan alapfajtáról van szó, amelyet a tőzsdén lehet adni és venni, vagyis egy tőzsdén kereskedett alap. A New York-i tőzsdén jegyzett 500 legnagyobb amerikai vállalat indexe, az S&P 500 hosszú távon 5%-kal többet hozott a befektetőknek, mint a 10 éves kincstárjegyek, az elmúlt 100 évben pedig átlagosan évi 10%-kal többet. Ebben szerepet játszott a kedvező gazdasági környezet és a monetáris politika is. Ennek következtében jelentős mennyiségű tőke áramlott az S&P 500-ba, az ETF-ek hosszú távú befektetőinek pedig az elmúlt években kevés okuk volt panaszra.
Az ETF-ek hozzájárultak a pénzügyi piacok demokratizálódásához azzal, hogy emberek milliói számára tették elérhetővé a részvénypiaci befektetést. Az indexalapok és a kiválasztott szektorokat követő alapok révén ma már könnyebben elérhetők a vállalati részvények, kötvények, árupiaci termékek vagy akár új technológiai szegmensek is. Léteznek például árupiaci ETF-ek, technológiai ETF-ek vagy kötvény ETF-ek. A következőkben 7 népszerű ETF-et mutatunk be, és azt is áttekintjük, milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha ETF-ekbe fektetsz. Ezek az eszközök a Befektetési terv részeként is hasznosak lehetnek egy hosszú távú portfólió felépítésében. Hogy milyen módon, az alábbiakból kiderül.
Előnyök és hátrányok
Az ETF-ek nem garantálják a befektetési hozamot. Az etf befektetés eredményét alapvetően az határozza meg, hogyan árazza a piac azokat az eszközöket, amelyeket az alap tart, például részvényeket, kötvényeket vagy más instrumentumokat, illetve hogyan alakul az általuk követett eszközök árfolyama, például a gáz, az arany vagy az ezüst ára. Az ETF-eknek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Ezeket az alábbiakban azért ismertetjük, hogy könnyebb legyen felmérni a lehetőségeket és a kockázatokat. Íme néhány közülük.
Előnyök
- Kiváló választás lehet a passzív befektetési stílust kedvelő, hosszú távon gondolkodó befektetők számára.
- Alacsony belépési korlát, kedvező díjak (TER) és magas likviditás jellemzi.
- Lehetőséget ad a portfólió diverzifikálására és a kockázat szélesebb körű megosztására.
- A befektetés értékének ingadozása sok esetben mérsékeltebb lehet.
- Kezdő és haladó befektetők számára egyaránt elérhető megoldás.
- Többféle eszközosztályba fektethetsz vele, például indexekbe, kötvényekbe vagy árucikkekbe.
- Az indexet követő ETF-ek célja, hogy lekövessék például az S&P 500 vagy a Nasdaq 100 index teljesítményét.
Hártányok
- Kevésbé lehet megfelelő azoknak, akik agresszívebb stratégiát követnek vagy rövid távon keresnek lehetőségeket.
- Az alacsonyabb kockázatot gyakran alacsonyabb várható hozampotenciál kíséri.
- Az általad kiválasztott tőzsdén kereskedett alap bikapiacban alulteljesíthet egyes vezető részvényekhez vagy indexekhez képest.
- A diverzifikáció nem garantálja a hozamot, és veszteségekhez is vezethet.
- Kockázatot jelenthet, ha az ETF-ek nem megfelelően illeszkednek a portfóliódban.
- A túlzott passzív kitettség korlátozhatja a kockázatosabb, de magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközök felé történő allokációt.
Kérjük, vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Az indexalapú ETF-ek célja általában az, hogy hosszú távon minél pontosabban lekövessék a mögöttes eszköz hozamát. Itt látható az iShares Core S&P UCITS, amely az S&P 500 Net Total Return Indexet követi. Az iShares index ETF teljesítménye még jobb volt, 2013-tól 204%-os teljes hozamot ért el, szemben az S&P 500 NTR 194%-os hozamával. Forrás: Bloomberg Finance
A legnépszerűbb ETF-ek
A tőzsdén kereskedett alapok, vagyis az ETF-ek szinte minden fontosabb eszközosztályban kínálnak kitettséget a befektetőknek:
- Tőzsdeindexek, például amerikai indexek, európai indexek vagy feltörekvő piacok.
- Kiválasztott ágazatokra összpontosító ETF-ek, például új technológiákra, bankokra vagy biotechnológiára fókuszáló alapok.
- Zöld befektetések és ESG témák, például megújuló energia vagy elektromos járművek.
- Kötvények, a vállalati magas hozamú kötvényektől a 10 éves amerikai állampapírokig.
- Energia és alapanyagok, például nyersanyag ETF-ek földgázra vagy rézre.
- Nemesfémek, mint az arany és az ezüst.
- Osztalékfizető részvény ETF-ek.
Mit jó tudni?
Bármely tőzsdén kereskedett alap teljesítménye szorosan függ a globális piacok és a gazdaság jövőbeni alakulásától, amely rövid távon általában nehezen kiszámítható.
Hosszú távon az erős világgazdaságot általában a részvénypiac szempontjából támogató tényezőként értelmezik, mivel a növekvő fogyasztás magasabb vállalati nyereséget és az elemzői várakozások felülteljesítésének lehetőségét is jelentheti.
A központi banki döntések nemcsak a részvénypiacokra lehetnek hatással, hanem különösen a kötvényekre, azaz a kötvény ETF-ekre, valamint a nemesfémekre és az energiahordozókra is. Fontos, hogy saját kutatást is végezz, és folyamatosan bővítsd a pénzügyi ismereteidet, még akkor is, ha passzív stratégiát követsz.
Az egyik alapvető pénzügyi elv szerint minél kisebb a kockázat, annál kisebb lehet a befektetés várható hozama. Ennek fordítottja is gyakran felmerül, vagyis hogy a nagyobb kockázatért magasabb jutalom társulhat, bár ez természetesen soha nem garantált.
Az egyes ETF-ekkel kapcsolatos részletes információkat a kibocsátó weboldalán találod meg. Az iShares ETF-ek kibocsátásáért például a BlackRock felel.
A befektetők az ETF-eket a tőzsdei nyitvatartási idő alatt bármikor eladhatják. Ugyanez igaz az etf vásárlás esetére is, vagyis az ETF-ek adásvétele a tőzsdei kereskedési időhöz kötött.
Legnépszerübb ETF-ek
iShares Core MSCI World UCITS (EUNL.DE)
Hosszú távú befektetők számára készült, és jó alapja lehet egy olyan portfóliónak, amely a fejlett országok hosszú távú növekedési lehetőségeire épít. Az MSCI World 23 világgazdaság tőzsdén jegyzett részvényeinek 85%-át fedi le, ami földrajzi diverzifikációt és az egyes fejlett országok, például az USA, Kanada, Németország, Svájc vagy az Egyesült Királyság közötti allokációt jelent. Ez az ETF olyan, jól fejlett globális üzletággal rendelkező vállalatokra fókuszál, amelyek jelentős kitettséget adnak az amerikai piac felé is.
iShares S&P 500 UCITS (SXR8.DE)
Ez az ETF 500 nagy, stabil és gyakran globálisan működő amerikai vállalatnak biztosít kitettséget. Az S&P 500 Net Total Return index követése azt jelenti, hogy az alap az S&P 500 index hozamát tükrözi, az abban szereplő vállalatok által fizetett osztalékokkal együtt. Az S&P 500 összetétele idővel változik, egyes vállalatok kikerülnek belőle, helyükre pedig új szereplők kerülnek. Az ETF-ek ezt automatikusan követik, így neked nem kell aktívan kezelned a portfóliót. Az etf befektetés egyik fő vonzereje éppen az, hogy egyetlen tranzakcióval széles piaci kitettséget szerezhetsz.
iShares Nasdaq 100 UCITS (SXRV.DE)
Az ebbe az ETF-be történő befektetés széles körű kitettséget jelent az olyan amerikai technológiai ágazatokban, mint a szoftver, a hardver, a félvezetők, a digitális reklám és a mesterséges intelligencia. Emellett a biotechnológia, a kiskereskedelem, a nagykereskedelem és a távközlés területén működő vállalatok is részei az indexnek. Ebben az indexben a nagy és közepes kapitalizációjú vállalatok dominálnak, ezért sokan a globális technológiai hangulat egyik fontos mércéjeként tekintenek rá.
iShares MSCI World SRI UCITS (2B7K.DE)
Az index több száz olyan vállalatból áll, amelyek magas ESG minősítéssel rendelkeznek. Az Environmental, Social és Governance szempontok alapján az index kizár bizonyos iparágakat, például a védelmi ipart, az alkoholt, a szerencsejátékot vagy a GMO-kkal kapcsolatos vállalatokat. További korlátozások vonatkoznak a zöld energiára és a környezetvédelemre is, különösen a szénhez, olajhomokhoz, energiatermeléshez, valamint gáz- és olajkitermeléshez kapcsolódó cégek esetében. Ez az ETF különösen érdekes lehet azoknak, akik számára az etikai és környezetvédelmi szempontok is fontosak a befektetési döntések során.
iShares Core MSCI Europe (IMAE.NL)
Ez az ETF szélesebb körű kitettséget biztosít az európai részvénypiacra azáltal, hogy kizárólag európai részvényekbe fektet. A fejlett országok vállalataiból álló diverzifikált részvénykosár része lehet egy olyan hosszú távú szemléletnek, amely Európát fontos pénzügyi, ipari, fogyasztói, egészségügyi és luxusipari globális szereplőként kezeli.
iShares MSCI Asia EM (CEBL.DE)
Ez az ETF diverzifikált kitettséget kínál az ázsiai részvényekhez, valamint olyan piacokhoz is, mint India vagy Vietnam, amelyek a népességnövekedés és a sok sikeres technológiai vállalat miatt akár Kínánál is nagyobb növekedési potenciált hordozhatnak.
iShares Core MSCI World EM IMI (IS3N.DE)
A feltörekvő piacokhoz való közvetlen hozzáférés egyes befektetők számára korlátozott lehet, ez az ETF azonban megoldást kínál erre. Az index több mint 2800 vállalatnak ad kitettséget olyan országokból, mint Kína, Brazília, India vagy Vietnam. Ez lehetővé teszi, hogy a befektetők ne maradjanak le a fejlett gazdaságokon kívüli kisebb vállalatok növekedési potenciáljáról sem. Ez az ETF a kisebb és egzotikusabb piacok nagyobb aránya miatt kockázatosabb lehet, ugyanakkor fontos eleme lehet egy diverzifikált, globális portfóliónak.
FAQ
Az ETF-ek jellemzően több tucat vagy több száz különböző tőzsdén jegyzett vállalatnak kínálnak kitettséget. Az egyedi részvényekbe történő befektetés során egyetlen vállalat részvényeit vásároljuk meg (vagy többet, ha a befektető több vállalat részvényeit vásárolja meg). Mivel az ETF-ek nagyobb számú részvényt halmoznak fel, jellemzően alacsonyabb a volatilitásuk a részvényekhez képest. Emellett kevésbé érzékenyek az egyetlen vállalatba történő befektetéssel járó kockázatokra. Egyes indexalapok egész tőzsdeindexek árfolyamváltozását követik, amelyek különböző vállalatok több tucat vagy több száz részvényét tartalmazzák.
Egyes osztalékkifizető, „Dist.“ megjelölésű ETF-ek osztalékot fizetnek a befektetőknek attól függően, hogy a portfóliójukban hány vállalat fizet osztalékot. Más felhalmozó („Acc.“) megjelölésű ETF-ek a kifizetés helyett magának az ETF-nek az értékével egyenértékű összeget tesznek félre. Ezek közé tartozik a német DAX index, amely hasonlóan működik, mint egy úgynevezett teljesítményindex. Árai nemcsak a részvényárfolyamok változását tükrözik, hanem a német vállalatok által fizetett osztalékot is.
Igen, az ETF-ek alkalmasak olyan passzív befektetők számára, akik hosszú távú hozamot terveznek elérni befektetéseikkel. Ennek oka a könnyű diverzifikáció, az alacsony befektetési költségek és az ilyen ETF-eszközökből álló portfólió kezelésének egyszerűsége. Rövid távú kereskedők is kereskedhetnek velük.
A részvénypiac pozitívan reagált a globalizációs trendre, a gazdasági bővülésre, az új technológiákra és a központi bankok, például a Fed és az EKB ösztönző politikájára. Egyre több befektető és befektetési alap lépett be a piacra, ami az ETF-eket érdekes befektetési alternatívává tette. Ez a tőkebeáramlás felgyorsította az ETF-ek népszerűségét. A részvénypiac nagyszerű teljesítménye meggyőzte a befektetőket arról, hogy az ETF-ek lehetővé tették számukra a részvényindexeknek való azonnali kitettséget – anélkül, hogy speciális ismeretekre és a vállalati értékelések bonyolultságára lenne szükségük.
Az ETF-ek legfőbb előnye a kötvények és a részvényindexek könnyebb elérhetősége. Ha nem lennének az S&P 500 index ETF-ek, a befektetőnek magának kellene kiválasztania a vállalatokat, és meghatározni a súlyozásukat a portfóliójában, hogy az index viselkedését tükrözze. Ráadásul aktívan kellene kezelnie és időről időre változtatásokat eszközölnie – erre az ETF-ek esetében nincs szükség. Az ETF-ek nagy előnye továbbá az alacsony tartási díj.
Annak eldöntése, hogy melyik ETF a legjobb, nagyon nehéz, mert ami a múltban bevált, nem biztos, hogy a jövőben is beválik. A befektetők véleménye szerint azonban a feltörekvő piacokhoz és az új technológiákhoz kapcsolódó ETF-ek azok, amelyek magasabb hozamot (és általában magasabb kockázatot) ígérnek. Például a Nasdaq 100 indexre vagy a felhőalapú számítástechnika és a félvezetők ágazatában működő vállalatok portfólióit tartalmazó ETF-ek. A feltörekvő mesterséges intelligencia (AI) és a robotika szintén nagyon erős trendek, amelyek a jövőben sok vállalatnak (és ETF-nek) dollárbilliókat hozhatnak.
Az ETF-ek olyan alapok, amelyek sok befektető pénzeszközeit egyesítik, hogy egy adott „értékpapírkosárba“, például részvényekbe, kötvényekbe és árukba fektessenek. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy néhány kereskedésen keresztül részesedjenek a vezető vállalatok jövőbeli növekedéséből.
Az ETF-ek nagyszerű lehetőséget jelentenek a befektetők számára, mivel olyan előnyökkel büszkélkedhetnek, mint a diverzifikáció és a likviditás, amelyek gyakran jobbak, mint a befektetési alapok. Az ETF-ek általában alacsonyabb díjakkal is járnak. Az ETF-ekhez hasonlóan az aktívan kezelt alapok nem tudják garantálni a befektetési eredményeket, és általában sokkal drágábbak.
A befektetők portfóliójukat az ETF-ek széles skálájából választhatják, amelyek között részvény-, kötvény- és árualapok, valamint ágazati és iparágspecifikus alapok is találhatók. Az ETF-ekkel való kereskedés több lehetőséget biztosít a befektetőknek.
Ahhoz, hogy ETF-eket vásárolhasson bármely ETF-szolgáltatótól, például a BlackRocktól vagy a Vanguardtól, brókerszámlát kell nyitnia. A legtöbb európai ETF-et a Londoni Értéktőzsdén (LSE) jegyzik. Ne feledje, a pénzbefektetés kockázatos, és az ETF-ek hozhatnak Önnek nyereséget és veszteséget egyaránt. A vállalati kötvények is kockázatosabbnak számítanak, különösen egy olyan időszakban, amikor a központi bankok pénzügyi politikája még mindig sólyomszerű, a likviditási feltételek tartósan fennállnak.
ETF kereskedés – Mi az és hogyan fektessünk be tőzsdén kereskedett alapokba?
Útmutató a passzív ETF-befektetésekhez
Hogyan fektesd be a megtakarításaidat? Gyakorlati tippek
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
