Az ETF (exchange-traded fund, magyarul tőzsdén kereskedett alap) olyan befektetési alap, amely egy eszközkosarat tart, és a tőzsdén ugyanúgy kereskedhetsz vele, mint egy hagyományos részvénnyel. A globális ETF-piacon kezelt vagyon meghaladja a 22 billió (22 000 milliárd) dollárt, és ebből közel 13 billió dollár három óriásnál van. A BlackRock az iShares márkán keresztül 6,1 billió dollárt kezel, a Vanguard 4,7 billió dollárt, főként amerikai részvényindexeket követő ETF-ekben, a State Street (SPDR) pedig 2,2 billió dollárt. Ez jól mutatja, mennyire népszerűek az ETF-ek a mai befektetők körében. Akár hosszú távú portfóliót építesz, akár rövid távon kereskedsz, az ETF-ekkel könnyen elérhető a diverzifikáció, alacsonyak maradnak a költségek, és a kereskedési nap során végig magas a likviditás.
- Egy értékpapír, sok eszköz: az ETF egyetlen befektethető eszközben tart egy egész kosárnyi eszközt (például részvényeket vagy kötvényeket).
- Napon belüli kereskedés: egyes hagyományos alapokkal ellentétben az ETF-befektetési jegyeket a tőzsdén egész nap veheted és adhatod el, piaci áron.
- Indexkövetés: az ETF-ek többsége passzívan kezelt, és egy adott piaci index teljesítményét követi.
- Kettős hozam: hozamot a befektetési jegyek árfolyam-emelkedése és a mögöttes eszközök által fizetett osztalék is hozhat.
Mi az ETF? Az ETF jelentése röviden
Az ETF (tőzsdén kereskedett alap) egyetlen pénzügyi eszköz, amely egy eszközkosarat tart, például részvényeket, kötvényeket vagy más értékpapírokat, és a befektetési jegyeit a tőzsdén jegyzik és kereskedik, nagyon hasonlóan egy egyedi részvényhez.
A rövidítés az angol „exchange-traded fund” kifejezésből ered, ami pontosan leírja az ETF lényegét. Ha veszel egy ETF-jegyet, lényegében egy apró, arányos szeletet vásárolsz mindabból, amit az alap a kosarában tart. Így tucatnyi, több száz vagy akár több ezer mögöttes értékpapír tulajdonosa lehetsz anélkül, hogy egyenként kellene megvenned és kezelned őket.
Jogi és szabályozási szempontból az ETF kollektív befektetési forma, amelyet a helyi joghatóságtól függően jellemzően nyílt végű befektetési társaságként vagy befektetési alapként (unit investment trust) jegyeznek be. Ez a szabályozott státusz szigorú szabályokat ír elő az átláthatóságra, a napi portfólió-közzétételre és arra, hogyan működik az alap a befektetők érdekében.
Bár vannak aktívan kezelt ETF-ek is, a túlnyomó többségük indexeket követ. Ez azt jelenti, hogy az ETF egy adott referenciaindex, például egy nagyvállalati részvényekből álló széles piaci index teljesítményét igyekszik lemásolni. Ezért az ETF jelentését gyakran a passzív befektetés szinonimájaként használják, hiszen az alap mechanikusan követi a hozzá rendelt indexet, és nem egy alapkezelő próbálja kiválasztani a nyerő részvényeket.
Hogyan működik az ETF?
Az ETF egy alapindex vagy eszközkosár értékét követi mechanikusan, a befektetési jegyeit pedig a tőzsdén a kereskedési nap során folyamatosan árazzák és kereskedik, piaci áron. Az index hozamának lemásolásához az ETF jellemzően kétféle replikációs módszer egyikét alkalmazza. Fizikai replikációnál az alap ténylegesen megvásárolja és tartja a mögöttes eszközöket (például részvényeket és kötvényeket), pontosan a célindex arányai szerint. Szintetikus replikációnál az alap származtatott ügyletekkel, például swapokkal másolja le az index hozamát, anélkül, hogy közvetlenül birtokolná a fizikai eszközöket. Ez ritkább megoldás, amelyet gyakran nehezen elérhető, szűk piacoknál alkalmaznak.
A kereskedési platformon látott ár a piaci ár, amely napon belül a vevők és eladók valós idejű keresletétől függően ingadozik. Az alap portfóliójának tényleges értéke viszont a nettó eszközérték (NAV, Net Asset Value), amelyet a kereskedési nap végén egyszer számolnak ki. Mivel a piaci ár és a NAV átmenetileg eltérhet egymástól, az ETF néha kis prémiummal (a NAV felett) vagy diszkonttal (a NAV alatt) forog.
Hogy a piaci ár közel maradjon a NAV-hoz, az ETF egy sajátos létrehozási és visszaváltási mechanizmusra támaszkodik. Az úgynevezett felhatalmazott résztvevők (Authorized Participants, AP-k), vagyis speciális intézményi befektetők új ETF-jegyeket hozhatnak létre úgy, hogy átadják az alapnak a mögöttes eszközkosarat, vagy ETF-jegyeket válthatnak vissza a mögöttes eszközökre. Ez az arbitrázsfolyamat elnyeli a túlkínálatot vagy a túlkeresletet, így a jegyek árfolyama szorosan követi a portfólió tényleges értékét.
Ha ETF-jegyeket tartasz, a befektetésed két fő forrásból hozhat hozamot. Egyrészt árfolyamnyereséged lehet, ha az ETF-jegyek piaci ára emelkedik. Másrészt jogosult vagy a mögöttes eszközkosár által termelt pénzáramok egy részére, ezért a jövedelemre fókuszáló ETF-befektetőknek kulcsfontosságú megérteni, [mi az osztalék] (belső link: what is a dividend).
📌 Példa: széles piaci kitettség egyetlen tranzakcióval
Ha veszel egyetlen S&P 500 ETF-jegyet, nem csak egy vállalat tulajdonosa leszel. Ezzel az egy tranzakcióval résztulajdont szerzel nagyjából 500 nagy amerikai tőzsdei vállalatban. Ha ezek a vállalatok osztalékot fizetnek, az ETF beszedi, és visszaosztja neked.
Milyen típusú ETF-ek léteznek?
Az ETF-eket elsősorban a mögöttes eszközosztály és a befektetési stratégia szerint csoportosítják. Vannak részvény-ETF-ek, kötvény-ETF-ek, árupiaci ETF-ek, tematikus ETF-ek, és olyan alapok is, amelyek kriptovaluta-kitettséget kínálnak.
A leggyakoribb kategória a részvény-ETF, amely tőzsdei vállalatok kosarát tartja. Ezen belül az index-ETF-ek passzívan követik a széles piaci indexeket, a szektor-ETF-ek pedig egy-egy iparágra fókuszálnak, például a technológiára, az egészségügyre vagy az energiára. Ha például a hardvergyártás érdekel, a [félvezető ETF-ek] (belső link: semiconductor ETFs) célzott kitettséget adhatnak ehhez a szűk területhez.
A részvényeken túl a kötvény-ETF-ek fix kamatozású értékpapírokhoz adnak kitettséget, például állampapírokhoz, önkormányzati kötvényekhez és vállalati kötvényekhez, jellemzően alacsonyabb volatilitással és rendszeres hozammal. Az árupiaci ETF-ek fizikai javak, például az arany (ilyen az arany ETF), az ezüst vagy a mezőgazdasági termékek árát követik, gyakran határidős szerződésekkel, és nem a fizikai áru tartásával. A vegyes (multi-asset) ETF-ek különböző eszközosztályokat, például részvényeket és kötvényeket egyesítenek egyetlen kiegyensúlyozott portfólióban.
Az elmúlt években a piac a tematikus és alternatív ETF-ekkel bővült. A tematikus ETF-ek hosszú távú befektetési témákhoz adnak kitettséget, például a tiszta energiához, a mesterséges intelligenciához vagy más, a gazdaságot alakító szerkezeti változásokhoz. Emellett megjelentek a kripto-ETF-ek is, amelyekkel hagyományos brókerszámlán keresztül szerezhetsz kitettséget olyan digitális eszközökhöz, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, anélkül, hogy közvetlenül digitális tárcákat kellene kezelned. Bár a passzív alapok dominálnak, léteznek aktívan kezelt ETF-ek is, ahol egy portfóliómenedzser napi döntésekkel próbálja felülmúlni a tágabb piacot.
ETF vs. részvény, befektetési alap és indexalap: mi a különbség?
Az egyedi részvénnyel ellentétben az ETF azonnal diverzifikált kitettséget ad több eszközhöz, a hagyományos befektetési alappal ellentétben pedig a tőzsdén napon belül, piaci áron kereskedhetsz vele, és nem csak naponta egyszer, a NAV alapján árazzák.
ETF vs. egyedi részvény: a fő különbség a koncentrációs kockázat. Ha egyetlen részvényt veszel, a befektetésed egyetlen vállalathoz kötöd, az ETF viszont diverzifikált kosárként működik, ami tompítja egy-egy rosszul teljesítő eszköz hatását.
ETF vs. befektetési alap és indexalap: az ETF és a hagyományos befektetési alap közötti különbség főként abban rejlik, hogyan és mikor kereskednek velük. A befektetési alapot közvetlenül az alapkezelőn keresztül veszed és adod el, egyetlen áron (a NAV-on), amelyet a kereskedési nap végén számolnak ki. Az ETF ezzel szemben egész nap forog a tőzsdén, így ugyanúgy adhatsz meg limitáras megbízást, használhatsz stop losst vagy kereskedhetsz tőkeáttétellel, mint egy normál részvénynél.
Gyakori, hogy az ETF-et összekeverik az indexalappal. Az indexalap egy átfogó stratégiát jelent (egy index követését), nem pedig egy konkrét termékszerkezetet. Technikailag az ETF és a befektetési alap is lehet „indexalap”, ha egy referenciaindexet követ. A különbség kizárólag a formában van: az ETF folyamatosan forog a tőzsdén, a befektetési alapot naponta egyszer árazzák. Ha a származtatott eszközök is érdekelnek, érdemes összehasonlítanod az ETF-et és a CFD-t is, mert teljesen eltérő módon kapcsolódnak az árfolyammozgásokhoz.
Az ETF előnyei és hátrányai
Az ETF fő előnyei az azonnali diverzifikáció, a versenyképesen alacsony költségek és a jó likviditás. A fő hátrányai az elkerülhetetlen piaci kockázat, a lehetséges követési hiba és a szokásos kereskedési költségek, például a spread és a jutalék. A tőzsdén kereskedett alap legnagyobb előnye, hogy egyetlen tranzakcióval széles piaci diverzifikációt érhetsz el, ami a különböző [eszközallokációs modellek] (belső link: asset allocation models) megvalósítását is nagyon hatékonnyá teszi.
Mivel a legtöbb ETF passzívan kezelt, a működési költségeik rendkívül alacsonyak. Egy széles index-ETF teljes költségmutatója (TER, Total Expense Ratio) gyakran csak évi 0,05% és 0,5% között van. Végül, mivel a tőzsdén forognak, magas a likviditásuk, így a szokásos kereskedési órákban könnyen nyithatsz és zárhatsz pozíciót.
Az ETF befektetésnek is vannak hátrányai. A legjelentősebb a rendszerszintű piaci kockázat: az ETF csak az egyes vállalatok bukása ellen ad diverzifikációt, vagyis ha az egész index esik, az ETF értéke is vele esik. Emellett számolnod kell a követési hibával (tracking error) is. Ez akkor fordul elő, amikor az ETF teljesítménye kissé eltér a követett referenciaindextől, például az adminisztratív díjak, a készpénztartás okozta lemaradás (cash drag) vagy a nem tökéletes fizikai replikáció miatt.
Ne feledd: bár egy eszközkosár tartása csökkenti annak kockázatát, hogy egyetlen vállalat csődje miatt elveszítsd a tőkédet, a szélesebb piaci visszaesésektől nem véd meg. Ha a mögöttes piaci szektor makrogazdasági összeomlást él át, az azt követő ETF is arányos veszteséget szenved.
A tranzakciós költségekkel is számolnod kell. Mivel az ETF-ek részvényként forognak, a vételük és eladásuk gyakran brókerjutalékkal és vételi-eladási különbözettel (spread) jár, vagyis a vevő által fizetett legmagasabb és az eladó által elfogadott legalacsonyabb ár közötti különbséggel. Nagyon szűk vagy kis forgalmú tematikus ETF-eknél ez a spread elég széles lehet, ami a nagyon aktív kereskedők esetében lassan felemészti a lehetséges hozamot.
⚠️ Figyelem: az ETF befektetés költségei számítanak
Egy 10 000 eurós befektetésnél, évi átlagosan 7%-os hozam mellett egy 0,50%-os TER-rel működő alap 20 év alatt több mint 3 000 euró díjba kerül. Egy 0,05%-os TER-ű alap ugyanennyi idő alatt alig több mint 300 euróba.
ETF vásárlás: hogyan fektethetsz be ETF-be?
ETF-kitettséget szerezhetsz úgy, hogy egy hagyományos brókerszámlán megveszed a tényleges ETF-jegyeket, munkáltatói nyugdíjprogramon keresztül fektetsz be, vagy egy CFD (különbözeti ügylet) mögöttes eszközeként kereskedsz az ETF-fel. A legközvetlenebb út, ha egy saját kezelésű brókerszámlán veszel ETF-jegyeket. Miután feltöltötted a számlát, rákereshetsz az adott ETF tickerjére, és vételi megbízást adhatsz a tőzsdén. Ezzel közvetlenül az ETF-jegyek tulajdonosa leszel, így hosszú távon tarthatod őket, és megkapod a kifizetett osztalékot. Ha még új vagy ebben, segíthet, ha átnézed, [hogyan érdemes kezdőként befektetni] (belső link: how to invest for beginners), és megismered az alapvető megbízástípusokat.
A hosszú távú befektetők másik gyakori módszere az adókedvezményes nyugdíjcélú számlák vagy a munkáltatói programok használata. Sok modern nyugdíjportfólió nagyrészt ETF-ekbe csomagolt eszközkosarakra épít, hogy évtizedeken át stabil, diverzifikált növekedést biztosítson. Ezek a platformok gyakran automatizálják a vásárlást, így a havi jövedelmed egy részét közvetlenül a kiválasztott ETF-ekbe irányíthatod. Ha részletes útmutatót szeretnél ennek felépítéséhez, nézd meg, [hogyan fektess be ETF-be] (belső link: how to invest in an ETF).
Végül az aktív kereskedők úgy is szerezhetnek kitettséget, hogy egy ETF-et egy CFD (különbözeti ügylet) mögöttes eszközeként használnak. Így az ETF árfolyammozgására spekulálhatsz anélkül, hogy ténylegesen birtokolnád a mögöttes jegyeket. Bár a CFD-kkel tőkeáttételt használhatsz és könnyen nyithatsz short pozíciót, a kockázatuk jelentősen magasabb, és nem járnak tulajdonosi jogokkal, például szavazati joggal vagy szokásos osztalékjogosultsággal. Mielőtt ezt a módszert választod, alaposan hasonlítsd össze az ETF és a CFD működését.
FAQ
Az ETF az angol exchange-traded fund rövidítése, magyarul tőzsdén kereskedett alapot jelent. Olyan befektetési alap, amely egy eszközkosarat, például részvényeket vagy kötvényeket tart, a jegyeivel pedig a tőzsdén egy részvényhez hasonlóan, a kereskedési nap során bármikor kereskedhetsz.
Az ETF-jegyek folyamatosan forognak a tőzsdén, ezért a piaci árukat a kereslet és a kínálat határozza meg, nem pedig a NAV-hoz rögzítik. Nagy piaci volatilitás idején a kereskedési ár átmenetileg kissé a nettó eszközérték (NAV) fölé vagy alá kerülhet. A legtöbb esetben a felhatalmazott résztvevők (AP-k) a létrehozási és visszaváltási folyamattal segítenek szorosan a NAV közelében tartani az ETF árát.
Általában igen. Az ETF-ek csökkentik a vállalatspecifikus kockázatot, mert a befektetést több értékpapír között osztják meg, és nem egyetlen vállalatra építenek. Ugyanakkor az ETF-ek továbbra is ki vannak téve a teljes piaci kockázatnak, vagyis az értékük csökkenhet, ha a mögöttes piac esik.
A követési hiba (tracking error) azt méri, mennyire pontosan követi az ETF a referenciaindexe teljesítményét. Az alacsonyabb követési hiba azt jelzi, hogy az alap hatékonyan másolja a célindexet, a magasabb követési hibát pedig okozhatják a működési költségek, az adók, a portfóliókezelési döntések vagy a nem tökéletes replikáció. Hasonló ETF-ek összehasonlításakor általában az alacsonyabb követési hiba a kedvezőbb.
A legtöbb hosszú távú befektető a fizikai ETF-eket részesíti előnyben, mert ezek közvetlenül birtokolják a követett mögöttes értékpapírokat. A szintetikus ETF-ek származtatott szerződésekkel, például swapokkal adnak hasonló kitettséget, és olyan piacokhoz is hozzáférést nyújthatnak, amelyeket fizikailag nehéz vagy drága lemásolni. Mindkét szerkezet szabályozott, de eltérő kockázatokkal jár, amelyeket érdemes megértened, mielőtt befektetsz.
A UCITS ETF olyan tőzsdén kereskedett alap, amelyet az Európai Unió UCITS-keretrendszere szabályoz, ami a világ egyik legelismertebb befektetővédelmi szabványa. Ezeknek az alapoknak szigorú szabályokat kell betartaniuk a diverzifikáció, az átláthatóság, a likviditás és a kockázatkezelés terén, ezért az európai, így a magyar lakossági befektetők körében is a legnépszerűbb ETF-ek közé tartoznak.
Igen. Az ETF-eket széles körben használják nyugdíjcélú befektetésre, mert egyesítik a diverzifikációt, a viszonylag alacsony költségeket és a hosszú távú piaci kitettséget. Sok befektető úgy építi fel fokozatosan a nyugdíjcélú vagyonát, hogy havonta rendszeresen befizet széles részvény- vagy kötvényindexet követő ETF-ekbe.
A piaci ár az az ár, amelyet a befektetők az ETF-jegyek vételekor vagy eladásakor fizetnek a kereskedési nap során, a nettó eszközérték (NAV) pedig a mögöttes eszközök piaczárás után kiszámított értéke. Bár a kettő általában nagyon közel van egymáshoz, megemelkedett piaci volatilitás idején átmeneti prémium vagy diszkont alakulhat ki.
A likviditás az ETF-től és az általa tartott eszközöktől is függ. Az olyan referenciaindexeket követő nagy index-ETF-ek, mint az S&P 500 vagy az MSCI World, általában nagy forgalmat, szűk vételi-eladási különbözetet és hatékony végrehajtást kínálnak, a kisebb tematikus vagy szűk piaci ETF-ek likviditása viszont alacsonyabb, a tranzakciós költségeik pedig magasabbak lehetnek.
Nem. Bár a legtöbb ETF passzív alap, amely egy referenciaindexet másol, léteznek aktívan kezelt ETF-ek is. Ezeknél a portfóliómenedzserek választják ki a befektetéseket, hogy megpróbálják felülmúlni a piacot, de érdemes számolni a magasabb díjakkal, és azzal, hogy a felülteljesítés nem garantált.
Igen. Az ETF-kibocsátók néha megszüntetik azokat az alapokat, amelyek túl kicsik maradnak, vagy kevés befektetőt vonzanak. Ha egy ETF-et felszámolnak, a befektetők általában megkapják a részesedésük értékét, miután az alap eszközeit értékesítették. Ezt a kockázatot befektetés előtt az alap kezelt vagyonának (AUM) és kereskedési forgalmának ellenőrzésével mérheted fel.
Mi az ETF? Jelentése és működése kezdőknek
Útmutató a passzív ETF-befektetésekhez
Passzív befektetés: hogyan működik?
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.