A SWOT elemzés (más néven SWOT analízis) egy vállalatot, projektet vagy befektetést négy szempont szerint értékel: erősségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats). Ezzel a keretrendszerrel különböző helyzeteket mérhetsz fel, például egy vállalatot, mielőtt tőkét fektetnél bele. Ha a nyers pénzügyi és piaci adatokat ebbe a négy kategóriába rendezed, befektetőként strukturáltan látod a fundamentális adatokat, és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhatsz.
- A rövidítés jelentése: a SWOT az angol Strengths, Weaknesses, Opportunities és Threats szavak kezdőbetűiből áll, magyarul erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek.
- A tényezők felosztása: a keretrendszer elválasztja a befolyásolható belső tényezőket a környezetből érkező külső tényezőktől.
- Értékelő eszköz: az elemzés rendszerezi az adatokat, de önmagában nem hoz végső döntést.
- Befektetői alkalmazás: egy vállalat pénzügyi helyzetét, piaci pozícióját és kockázatait egyetlen keretrendszerbe rendezheted, így hatékonyabb lesz a fundamentális kutatásod.
Mi a SWOT elemzés, és mit jelent a SWOT?
A SWOT elemzés olyan értékelő eszköz, amely négy területet rendszerez: az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket. A keretrendszer az akadémiai és vállalatirányítási körökben született a stratégiai pozíció értékelésére. Richard W. Puyt, Finn B. Lie, Frank J. De Graaf és Celeste P. M. Wilderom [Origins of SWOT Analysis] (külső link a forrásban) című tanulmánya szerint a SWOT empirikus alapjai 1952-ben születtek a Lockheed vállalatfejlesztési tervezési osztályán (Corporate Development Planning Department), Robert Franklin Stewart úttörő munkájával.
A SWOT jelentése pontosan az, amit a betűi jelölnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezt a modellt az üzleti életben és a pénzügyekben arra használod, hogy átfogó képet kapj egy szervezet aktuális helyzetéről. A modell a minőségi és mennyiségi adatokat világos, elkülönülő kategóriákba rendezi, ami megkönnyíti a strukturált stratégiai tervezést.
Bár eredetileg vállalati stratégiához fejlesztették ki, a SWOT analízis ma számos területen alaplépésnek számít, a befektetési kutatásban is. Ha feltérképezed ezt a négy területet, látod, miben jó egy szervezet, hol szűkösek az erőforrásai, milyen piaci változásokat használhat ki, és milyen külső kockázatokkal néz szembe.
Melyik a SWOT elemzés négy eleme?
A négy elem belső tényezőkre (erősségek és gyengeségek, amelyeket a szervezet befolyásolni tud) és külső tényezőkre (lehetőségek és veszélyek, amelyek a környezetből erednek) oszlik. Ezeket egy vizuális rácsra, az úgynevezett SWOT mátrixba rendezed, hogy könnyen összevethesd őket.
Egy hagyományos SWOT elemzés sablon kitöltéséhez a négy különálló negyedet kell kitöltened:
- Erősségek (belső): a szervezet belső előnyei, például egy erős márka, saját fejlesztésű technológia vagy magas profitmarzs.
- Gyengeségek (belső): működési vagy pénzügyi gyenge pontok, például magas eladósodottság, ellátási lánc szűk keresztmetszetei vagy elavult berendezések.
- Lehetőségek (külső): olyan külső piaci feltételek, amelyeket a szervezet a növekedéséhez kihasználhat, például változó fogyasztói trendek, kedvező szabályozási változások vagy a versenytársak visszaszorulása.
- Veszélyek (külső): olyan külső kockázatok, amelyek ronthatják a teljesítményt, például új versenytársak az iparágban, gazdasági visszaesés vagy ellátási hiány.
A belső és külső tényezők szétválasztása segít eldönteni, mely problémák igényelnek azonnali belső javítást, és melyeket elég kívülről figyelemmel kísérni. A vállalat a belső tényezőit kontrollálja, a külső tényezőkre viszont csak reagálni tud.
Hogyan készíts SWOT elemzést lépésről lépésre?
A SWOT elemzést négy lépésben készítheted el: összegyűjtöd az adatokat, azonosítod a belső tényezőket, azonosítod a külső tényezőket, majd a négy negyedet stratégiai következtetésekké egyesíted. Egy jó elemzés konkrét, ellenőrizhető bizonyítékokra épül, nem általános megállapításokra.
Ha egy üres SWOT mátrixból használható felismeréseket akarsz kapni, kövesd ezeket a lépéseket:
1. lépés: gyűjtsd össze a releváns adatokat. Gyűjts objektív információkat, például pénzügyi kimutatásokat, piackutatásokat és iparági jelentéseket, hogy az elemzés tényeken alapuljon.
2. lépés: azonosítsd a belső tényezőket. Sorold fel a szervezet erősségeit és gyengeségeit konkrét mutatókkal, például „20%-os piaci részesedés”, nem pedig általánosságban, hogy „erős piaci jelenlét”.
3. lépés: azonosítsd a külső tényezőket. Térképezd fel a lehetőségeket és a veszélyeket a tágabb makrogazdasági környezet, a versenytársak lépései és az iparági trendek elemzésével.
4. lépés: vond le a következtetéseket a döntéshez. Egyesítsd a négy negyedet egy stratégiává: párosítsd az erősségeket a lehetőségekkel, vagy kezeld a gyengeségeket, hogy mérsékeld a veszélyeket.
A színvonalas értékeléshez pontosság és bizonyíték kell. A „jó termékek” gyenge bejegyzés, a „szabadalmaztatott technológia, amely 45%-os bruttó marzsot hoz” viszont konkrét alapot ad a további elemzéshez.
Hogyan használhatod a SWOT elemzést egy vállalat értékelésére?
Befektetőként a SWOT elemzéssel rendszerezheted egy vállalat fundamentális elemzését: a négy negyedbe sorolod a versenyelőnyöket, a működési gyengeségeket, a piaci lehetőségeket és a külső veszélyeket. Ezeket az információkat közvetlenül a hivatalos pénzügyi dokumentumokból és a piaci adatokból nyered.
Egy vállalat hatékony értékeléséhez konkrét befektetési változókat helyezel el a SWOT mátrixban. A vállalat erősségei gyakran a versenyelőnyét jelentik, a gyengeségei pedig megjelenhetnek túlzott eladósodottságként vagy alacsony profitmarzsként. A lehetőségek a piaci terjeszkedés potenciálját tükrözik, a veszélyek pedig az éles versenyt, a szabályozási akadályokat vagy a konjunktúraciklus fordulóit.
Ezeket az adatokat elsősorban a vállalatok éves jelentéseiből (az amerikai cégeknél például a 10-K jelentésből) és a pénzügyi kimutatásaikból gyűjtöd. Az amerikai tőzsdei vállalatok esetében az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) EDGAR adatbázisa szűretlen hozzáférést ad ezekhez a dokumentumokhoz.
Ne feledd: a SWOT elemzés rendszerezi a fundamentális adataidat, de önmagában nem ad közvetlen „vételi” vagy „eladási” ítéletet. Arra szolgál, hogy rendszerezd a kockázatokat és a lehetséges felértékelődést, mielőtt eldöntöd, hogyan kereskedj részvényekkel egy adott szektorban. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket, ezért a korábbi erősségeket mindig a jövőbeli veszélyekkel szemben kell mérlegelned.
Tudtad? 💡
Warren Buffett gyakran hangsúlyozza, hogy egy vállalat versenyelőnyeinek és kockázatainak megértése fontosabb, mint bonyolult táblázatokat építeni. A SWOT elemzés segíthet rendszerezni ezeket a minőségi tényezőket, mielőtt megbecsülnéd egy vállalat belső értékét.
SWOT elemzés példa: így néz ki egy valós vállalatnál
Egy valós SWOT elemzésben minden negyedbe konkrét, bizonyítékokkal alátámasztott pontok kerülnek, nem általánosságok. Ha egy konkrét tőzsdei vállalatot vizsgálsz, láthatod, hogyan lesz a nyers adatokból rendezett keretrendszer. Gyakorlati példaként vegyük az Apple Inc.-et. A legfrissebb gyorsjelentése alapján világos adatpontokat helyezhetsz el a négy negyedben.
Így illeszkednek az Apple adatai a négy elemhez:
- Erősségek: több mint 2,2 milliárd aktív eszközből álló hatalmas felhasználói bázis és mély ökoszisztéma-integráció, amely magas váltási költségeket teremt.
- Gyengeségek: erős függés az iPhone-eladásoktól, amelyek a teljes nettó árbevétel közel 50%-át adják.
- Lehetőségek: terjeszkedés olyan feltörekvő piacokon, mint India, és a magas marzsú szolgáltatási bevételek további növekedése.
- Veszélyek: éles globális verseny, az ázsiai ellátási lánc sérülékenysége és az alkalmazásbolt gyakorlatát érintő egyre szigorúbb szabályozói vizsgálatok.
Erősségek (belső, segítő)
- Erős pénzügyi teljesítmény: a negyedéves árbevétel 109,4 milliárd dollárra nőtt (éves alapon +16%), az adózott eredmény pedig 29,8 milliárd dollárra emelkedett (éves alapon +27%).
- Kiemelkedő iPhone-lendület: az iPhone-árbevétel 54,3 milliárd dollárra nőtt (éves alapon +22%), felülmúlva az elemzői várakozásokat, és a teljes árbevétel közel felét adva.
- Rendkívül jövedelmező üzlet: a bruttó eredmény elérte az 54,8 milliárd dollárt, ami kivételesen erős negyedévet jelez.
- Hatalmas likviditás: az Apple 39,5 milliárd dollár készpénzzel és pénzeszköz-egyenértékessel, valamint 107,0 milliárd dollár forgalomképes értékpapírral rendelkezett, ami kiemelkedő pénzügyi rugalmasságot biztosít.
- Gyorsan növekvő szolgáltatási üzletág: a szolgáltatások 30,7 milliárd dollár negyedéves árbevételt hoztak, ami az Apple egyik legmagasabb marzsú és leginkább ismétlődő bevételi forrása.
- Világszínvonalú ökoszisztéma és márkahűség: az Apple integrált hardver-, szoftver- és szolgáltatási ökoszisztémája továbbra is segíti az ügyfélmegtartást és a prémium árazást. (Stratégiai értékelés.)
Adatok: az Apple 2026. második negyedéves gyorsjelentése alapján
Gyengeségek (belső, akadályozó)
- Erős függés az iPhone-eladásoktól: az iPhone a negyedéves árbevétel nagyjából 50%-át adta, így a teljes teljesítmény nagyon érzékeny az okostelefonok iránti keresletre.
- Vegyes termékteljesítmény: az iPad-árbevétel éves alapon 6,19 milliárd dollárra csökkent, a szolgáltatási árbevétel pedig a folyamatos növekedés ellenére kissé elmaradt a Wall Street várakozásaitól.
- Kínálati korlátok rontják a kilátásokat: a vezetés óvatosabb előrejelzést adott a következő negyedévre, a kínálati korlátokra hivatkozva, az erős aktuális eredmények ellenére. (A vezetés megjegyzése a gyorsjelentési konferenciahíváson.)
- Végrehajtási kockázat a mesterséges intelligencia terén: a befektetők továbbra is szorosan figyelik, képes-e az Apple felgyorsítani a mesterséges intelligencia képességeinek fejlesztését a versenytársakhoz képest. (Piaci értékelés.)
Lehetőségek (külső, segítő)
- Új iPhone-termékciklus: a közelgő hardverbemutatók újabb cserehullámot és magasabb eszközeladásokat támogathatnak.
- MI-alapú Siri bevezetése: az új mesterségesintelligencia-képességekkel megújított Siri tervezett integrációja erősítheti az Apple ökoszisztémáját, és növelheti a felhasználói aktivitást.
- A szolgáltatások további bővülése: az Apple felhasználói bázisa lehetőséget teremt az ismétlődő bevételek növelésére előfizetéseken, fizetési megoldásokon, felhőszolgáltatásokon, szórakoztatáson és más digitális szolgáltatásokon keresztül.
- Növekvő nemzetközi piacok: a további terjeszkedés olyan piacokon, mint India és más feltörekvő gazdaságok, hosszú távú növekedési potenciált kínál.
- Erős pénzügyi kapacitás: az Apple mérlege és pénztermelő képessége jelentős rugalmasságot ad a további beruházásokhoz, felvásárlásokhoz és a részvényesi kifizetésekhez.
Veszélyek (külső, akadályozó)
- Globális ellátási lánc zavarai: a vezetés kiemelte a tartós kínálati korlátokat, az iparágat érintő memóriachip-hiány pedig továbbra is hatással lehet a termelésre és a költségekre.
- Éles verseny: az Apple erős versennyel néz szembe az okostelefonok, a mesterséges intelligencia, a számítógépek, a viselhető eszközök és a digitális szolgáltatások terén, többek között a Samsung, a Google, a Microsoft és a kínai gyártók részéről.
- Szabályozói nyomás: az egyre szigorúbb versenyjogi vizsgálatok, a digitális piacok szabályozása és az adatvédelmi jogszabályok hatással lehetnek az Apple üzleti modelljére.
- Gyengülő fogyasztói kereslet: a lassuló globális gazdasági növekedés csökkentheti a prémium szórakoztatóelektronikai termékek iránti keresletet.
- Gyors technológiai változás: a mesterséges intelligencia gyorsuló innovációs üteme növeli a végrehajtási kockázatot, ha a versenytársak gyorsabban vezetik piacra az új technológiákat.
Ebből a lebontásból arra juthatsz, hogy bár a vállalat ökoszisztémája (erősség) védőárkot jelent, az árbevétel koncentrációját (gyengeség) érdemes figyelemmel kísérni a lehetséges ellátási lánc zavarok (veszély) tükrében. Ne feledd, hogy az éves jelentésekben szereplő múltbeli teljesítményadatok nem garantálják a jövőbeli eredményeket.
💡 Tudtad?
A világ számos ismert befektetője a SWOT elemzéshez nagyon hasonló elveket követ, még ha ritkán használja is magát a kifejezést.
- Warren Buffett a versenyelőnyökkel („erősségek”) kezdi.
- Benjamin Graham először a pénzügyi gyengeségeket és a biztonsági tartalékot (margin of safety) keresi.
- Peter Lynch a figyelmen kívül hagyott növekedési lehetőségeket kutatja.
- Howard Marks a lefelé mutató kockázatokra összpontosít, mielőtt a felfelé mutató potenciált nézné.
- Joel Greenblatt az üzleti minőséget a vonzó értékeltséggel kombinálja.
A SWOT elemzés segít ezeket a gondolatokat strukturált keretrendszerbe rendezni, mielőtt rátérnél a pénzügyi modellezésre vagy az értékelésre.
Hogyan értelmezd a SWOT elemzést?
A SWOT mátrix kitöltése csak az értékelési folyamat kezdete. Az igazi érték abból származik, ha megérted, hogyan hat egymásra a négy kategória. Ahelyett, hogy az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket elszigetelt megfigyelésekként kezelnéd, olyan kombinációkat keress, amelyekből kiderül, hogy a vállalat jól pozícionált-e a jövőbeli növekedéshez, vagy komoly stratégiai kihívásokkal néz szembe.
A profi befektetők ritkán összpontosítanak egyetlen negyedre. Inkább azt kérdezik, elegendőek-e a vállalat erősségei a felmerülő lehetőségek kihasználásához, és hogy a gyengeségei súlyosabbá válhatnak-e, ha a külső veszélyek bekövetkeznek. Ez a tágabb nézőpont segít megkülönböztetni az átmeneti üzleti nehézségeket a szerkezeti versenyelőnyöktől, és gyakran kiegyensúlyozottabb befektetési döntésekhez vezet.
Egy kész SWOT elemzés értelmezésekor tedd fel például ezeket a kérdéseket:
- Segíthetnek a vállalat erősségei az azonosított lehetőségek kihasználásában?
- Válhat-e valamelyik gyengeség jelentősebbé egy gazdasági lassulás idején?
- Melyik veszélynek lehet a legnagyobb pénzügyi hatása?
- Képes-e a vezetés reálisan kezelni a legfontosabb gyengeségeket?
- Mely tényezők átmenetiek, és melyek tükröznek hosszú távú szerkezeti trendeket?
- Alátámasztja vagy ellentmond a SWOT elemzés a vállalat pénzügyi kimutatásainak és értékeltségének?
Egy jól felépített SWOT elemzés nem vezet egyszerű „vegyél” vagy „adj el” következtetésre. Strukturált keretrendszert ad, amely segít rendszerezni a minőségi információkat, mielőtt a pénzügyi elemzéssel, az értékelési mutatókkal és a tágabb piaci kutatással kombinálnád őket.
Milyen korlátai vannak a SWOT elemzésnek?
A SWOT elemzés szubjektív és statikus, és önmagában sem rangsorolni, sem dönteni nem tud: az elemzés kiindulópontja, nem a vége. Mivel egyetlen pillanatot rögzít, folyamatos frissítést igényel.
⚠️ Figyelem: a szubjektivitás kockázata
A SWOT elemzés eleve a készítője ítéletére épül. Amit te erősségnek tartasz, azt egy másik befektető lényegtelennek láthatja. Ráadásul a keretrendszer nem rendel automatikusan súlyt az egyes tételekhez.
Egy kisebb működési gyengeség és egy hatalmas szabályozási veszély ugyanakkora helyet foglalhat el a mátrixban, ami hamis egyenértékűség érzetét keltheti. Ennek ellensúlyozására amikor csak lehet, számszerűsítsd a megállapításaidat, és a keretrendszert matematikai értékelési modellekkel együtt használd.
E korlátok ellenére a keretrendszer továbbra is nagyon hasznos a nagy mennyiségű minőségi információ rendszerezésére. Leegyszerűsíti az összetett üzleti környezetet, így könnyebben feldolgozhatod.
Befektetőként a SWOT mátrix kiegészíti, nem pedig helyettesíti a kemény számszerű adatokat. Érdemes mennyiségi módszerekkel párosítanod, és megismerned olyan fogalmakat is, mint a fundamentális és a technikai elemzés közötti különbség, hogy az értékelési folyamatod átfogó és objektív maradjon.
FAQ
A SWOT elemzés olyan stratégiai keretrendszer, amellyel egy vállalkozás, projekt vagy befektetés négy kulcsfontosságú szempontját értékelheted: az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket. Segít strukturált formába rendezni a pénzügyi és minőségi információkat, így a befektetők és a vezetők jobban megérthetik egy vállalat versenypozícióját, mielőtt stratégiai vagy befektetési döntést hoznak.
A SWOT az angol Strengths, Weaknesses, Opportunities és Threats szavak rövidítése, magyarul erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Az erősségek és a gyengeségek olyan belső tényezők, amelyeket a vállalat nagyrészt befolyásolni tud, a lehetőségek és a veszélyek pedig külső tényezők, például a piaci trendek, a verseny, a szabályozás vagy a gazdasági környezet.
Egy jó SWOT elemzés minta minden negyedbe konkrét, számokkal alátámasztott pontokat tesz. Az Apple példájánál az erősség a több mint 2,2 milliárd aktív eszközből álló felhasználói bázis, a gyengeség az, hogy az iPhone adja az árbevétel nagyjából felét, a lehetőség a terjeszkedés Indiában, a veszély pedig az éles verseny és a szigorodó szabályozás.
A befektetők a SWOT elemzéssel rendszerezik a fundamentális kutatás során összegyűjtött információkat. Erősség lehet például a magas jövedelmezőség, egy ismert márka vagy saját fejlesztésű technológia, gyengeség pedig a magas eladósodottság vagy a csökkenő marzsok. A lehetőségek gyakran új piacokhoz vagy hosszú távú iparági trendekhez kapcsolódnak, a veszélyek közé pedig a versenynyomás, a szabályozás vagy a gazdasági visszaesés tartozik. A keretrendszer segít felmérni egy vállalkozás általános minőségét, mielőtt megbecsülnéd a lehetséges kockázatait és hozamát.
A belső tényezők a vállalaton belülről eredő erősségek és gyengeségek, például a vezetés minősége, a pénzügyi teljesítmény, a költségszerkezet vagy a szellemi tulajdon. A külső tényezők a tágabb üzleti környezetből fakadó lehetőségek és veszélyek, például a technológiai innováció, a fogyasztói kereslet, a kormányzati politika, az infláció vagy a versenyhelyzet. Ez a megkülönböztetés segít azonosítani, mely kérdéseket tudja a vezetés közvetlenül befolyásolni, és melyekhez kell alkalmazkodnia.
Egy gyakorlati SWOT elemzés azzal kezdődik, hogy objektív információkat gyűjtesz a pénzügyi kimutatásokból, az éves jelentésekből, az iparági kutatásokból és a versenytárselemzésből. Ezután azonosítod a vállalat fő erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit, majd értékeled, hogyan hatnak egymásra. A tapasztalt befektetők nem külön-külön kezelik a kategóriákat, hanem összefüggéseket keresnek, például azt, hogy elegendőek-e a vállalat erősségei a felmerülő lehetőségek kihasználásához vagy a lehetséges kockázatok ellensúlyozásához.
A SWOT elemzés elsősorban minőségi keretrendszer, de sokkal értékesebbé válik, ha mennyiségi bizonyítékok támasztják alá. Ahelyett, hogy egy vállalatot egyszerűen „erősen jövedelmezőnek” neveznél, hivatkozhatsz az üzemi marzsra, a saját tőke arányos megtérülésre, a piaci részesedésre vagy az árbevétel növekedésére. A mérhető pénzügyi adatok és a stratégiai elemzés kombinációja kiegyensúlyozottabb, bizonyítékokon alapuló értékelést ad.
Nem. A SWOT elemzés nem jelzi előre a jövőbeli részvényárfolyamokat, és nem ad automatikus vételi vagy eladási jelzést. Olyan információkat rendszerez, amelyek segítenek jobban megérteni egy vállalat versenyelőnyeit, működési kihívásait, növekedési lehetőségeit és külső kockázatait. Önálló befektetési eszköz helyett a pénzügyi kimutatások elemzésével, értékelési módszerekkel és tágabb piaci kutatással együtt érdemes használni.
Az egyik legnagyobb korlátja a szubjektivitás. Különböző befektetők ugyanazt a tényezőt a feltételezéseiktől és befektetési céljaiktól függően eltérően sorolhatják be. Emellett a SWOT egy adott pillanatban rögzíti a vállalkozás helyzetét, és nem rangsorolja automatikusan az egyes tényezők fontosságát. Mivel a piacok folyamatosan változnak, az elemzést rendszeresen frissíteni kell, és amikor csak lehet, objektív pénzügyi adatokkal alátámasztani.
A legmegbízhatóbb információk közvetlenül a vállalatok hivatalos dokumentumaiból és megbízható piaci forrásokból származnak. A befektetők gyakran használják az éves és negyedéves jelentéseket, a befektetői prezentációkat, a gyorsjelentési konferenciahívásokat, valamint az Egyesült Államokban a 10-K és 10-Q jelentésekhez hasonló hatósági bejelentéseket. Az iparági jelentések, a kormányzati statisztikák és a versenytársak közzétételei is értékes hátteret adhatnak a külső lehetőségek és veszélyek értékeléséhez.
Egyszerűsége ellenére a SWOT továbbra is az egyik legszélesebb körben használt stratégiai keretrendszer, mert az összetett információkat világos, logikus szerkezetbe rendezi. A profi befektetők gyakran a fundamentális elemzés korai szakaszában használják, hogy azonosítsák a legfontosabb üzleti mozgatórugókat, mielőtt pénzügyi modelleket építenének vagy megbecsülnék a belső értéket. Értékelési mutatókkal és a pénzügyi kimutatások elemzésével kombinálva átfogóbb képet ad a hosszú távú lehetőségekről és a lehetséges befektetési kockázatokról.
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.