🛢Meddig nő az olaj ára?

Az olajár elérte a hordónkénti 130 dollárt, de a geopolitika még magasabbra tolhatja.

A hordónkénti 100 dollárt elérő olajár forgatókönyve 2021-ben nagyon valószínűtlennek tűnt, de mégis itt tartunk. Még az ukrajnai orosz invázió előrehaladtával is sokan úgy vélték, hogy az árak nem fognak hordónként 120 dollár fölé lőni. Ennek ellenére ez a valószínűtlennek tűnő forgatókönyv megvalósult, az árak gyorsan meghaladták az eredeti előrejelzéseket. Sok más árucikkel ellentétben azonban a nyersolaj ára még nem érte el a történelmi csúcsokat. A kérdés az - milyen magasra fog emelkedni az olajár?

Mekkora olajkészlet van veszélyben?

• Oroszország kőolaj-kitermelése naponta mintegy 10 millió hordót tesz ki, amelynek felét nyersolajként, mintegy 3 millió hordót pedig kőolajszármazékként exportálnak.
• Az olajpiacnak viszonylag kiegyensúlyozottnak kell lennie a keresleti és kínálati sokkokból eredő áringadozások elkerülése érdekében.
• Oroszország körülbelül 2 millió bpd-t exportál csővezetéken keresztül és körülbelül 6 millió bpd-t tartályhajókon által.
• Az EU-ba irányuló export mintegy 4 millió bpd-t tesz ki, amelyből körülbelül 1 millió bpd-t csővezetéken keresztül exportálnak.
• A nyugati vállalatok önszankcióba kezdenek, és nem hajlandók orosz olajat vásárolni az azonnali piacon. Ez azt eredményezheti, hogy mintegy 3 millió bpd orosz exportot fagyasztanak be.
• A történelmet tekintve ez lenne az ötödik legnagyobb olajellátási sokk, holott az 1990-es években bekövetkezett ellátási sokk nagyobb volt, mikor Irak lerohanta Kuvaitot.
• A helyzetet nem kíséri keresleti sokk, mivel a globális olajkereslet még mindig nem állt vissza a járvány előtti szintre.
• A világ, különösen Európa, megpróbálja majd csökkenteni az olajfogyasztást, és máshol keresni az utánpótlást.
• A jelenlegi helyzet eltér a 2007-2008-as keresleti sokktól, de sokat tanulhatunk a kereslet romlásáról abban az időszakban.

90-es évekbeli olajsokk vs. jelenlegi helyzet

Az 1990-es években Kuvait lerohanását követően mintegy 4,5 millió bpd kőolajat "fagyasztottak be", ami akkoriban a globális kereslet mintegy 7-8%-át tette ki. Elméletileg a jelenlegi helyzet nagyon hasonló. Bár a veszélyben lévő olaj mennyisége kisebb, a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek az olajnak a nagy részét Európába exportálták. Az iraki invázió megindulása után az olajárak 140%-kal megugrottak, de kevesebb mint 1 év alatt visszatértek az invázió előtti szintre.

A jelenlegi helyzet hasonló az 1990-es évek olajsokkjához (iraki-kuwaiti háború). Feltételezve, hogy az árak továbbra is hasonlóan fognak viselkedni, a csúcsot hordónkénti 150 dollár közelében érhetik el (új történelmi csúcs). Természetesen a múltat nem lehet a jövő mutatójaként kezelni. Forrás: Bloomberg, XTB

2007-2008-as keresleti sokk vs. jelenlegi helyzet

Amint azt már kifejtettük, a 2007-2008-as olajár-emelkedéshez vezető tényezők eltérnek a mostaniaktól. Azonban néhány hasonlóság is felfedezhető - a kínálat is nehezen tudott felzárkózni a növekvő kereslethez az ukrajnai orosz inváziót megelőzően. A legfontosabb hasonlóság azonban az, hogy a jelenlegi helyzet a 2007-2008-as időszakhoz hasonlóan keresletromláshoz vezethet. 

Az árfolyam most hasonló a 2007-2008-as árfolyamhoz, de van 2 nagy kivétel. Az árnövekedés felgyorsult a 2021. novemberi korrekciót követően, ami a piac túlmelegedésére utalhat. Még mindig nem zárható ki, hogy az olajárak elérjék a hordónkénti 150 dolláros szintet. Forrás: Bloomberg, XTB

Hol keressük a kereslet rombolásának okát?

A Goldman Sachs érdekes elemzést adott ki az árakról és a kereslet romlásáról. A GS úgy véli, hogy a 200 dolláros hordónkénti olajárak elérése az 5-6 millió bpd kereslet (orosz export) megsemmisítésén keresztül kiegyensúlyozott piacot eredményezne. 2022-ben a bank szerint az olajár átlagosan 135 dollár/hordó lesz, s a 115-175 dolláros ársávban fog kereskedni.

Korábban napi kb. 3 millió hordónyi fagyasztott készletet jeleztünk Európa számára, melyet ha elosztunk az egész világon (Kína többet importál Oroszországból, Európa más források után néz), kb. 165 USD/hordó árat kapunk. Ha azonban a kínálat csak a fejlett országokra korlátozódik, a kereslet rombolása csak akkor indulhat meg, ha az árak elérik a 215 dolláros hordónkénti árat. Meg kell jegyezni, hogy a keresletromlás recesszióval ér véget.

Kína több orosz olajat fog vásárolni? Hol kereshet Európa helyettesítő termékeket?

Kína

• Kína képes felvásárolni az összes orosz olajat, amit Európa nem akar.
• Kína jelenleg naponta mintegy 10 millió hordó olajat importál, csúcsidőben 12,7 millió hordónyit naponta.
• A megnövekedett import lehetővé teheti a tartalékok feltöltését, amelyek a 2020 novemberi csúcs óta mintegy 100 millió hordóval csökkentek.
• Oroszország a legtöbb olajat LR és MR tartályhajókon keresztül exportálja. Az orosz olajexport az ilyen hajókból álló globális flotta mintegy 10%-át igényli. Kína kétszer annyi tartályhajót használ, mint amennyire szükség van.
• A magas fuvardíjak azonban kihívást jelenthetnek.

Európa

• Nukleáris megállapodás Iránnal. Iránnak mintegy 100 millió hordónyi olaja van tengeri tárolókban. A megállapodás elérése 0,5-1,5%-os növekedést hozhat.
• Az USA előrehaladott tárgyalásokat folytat Venezuelával az olajszankciók feloldásáról. Venezuela a szankciók feloldása esetén megduplázhatná kitermelését, mintegy 1,5 millió bpd-re. Az USA azt szeretné, ha a venezuelai olajat közvetlenül az Egyesült Államokba szállítanák, ami lehetővé tenné, hogy az amerikai kínálatból 1-1,5 millió bpd-t Európába szállítsanak
• Az Egyesült Államokban az aktív fúrótornyok száma 500 körül van. A kommunizmus előtti időkben ez a szám több mint 800 volt. Minden egyes aktív fúrótorony átlagosan 1 000 bpd termelésnövekedést jelent. Az amerikai palaolajtermelők idén mintegy 300 ezer bpd-vel növelhetik a termelést. Az EIA 200 ezer bpd-re számít.
• Az OPEC+ kitermelése mintegy 700 ezer bpd-vel alacsonyabb a megállapodásnál, ez azonban a termelés helyreállításával kapcsolatos problémák eredménye.
• Az OPEC mintegy 5 millió bpd tartalék termelési kapacitással rendelkezik, amelynek fele Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban található.

Az OPEC tartalék termelési kapacitása körülbelül 5 millió bpd, de ennek csak a felét lehetne visszahozni a piacra. Forrás: xStation5

Mennyit fogunk fizetni az olajért?

Egyelőre bizonytalan, hogy Oroszország hogyan dönt az energiaforrás exportjának betiltásáról. A nyugati vállalatok azonban önszankcióba kezdtek, és leállították az orosz olaj vásárlását. Ha akár 3 millió bpd mennyiségben befagyasztanák a kínálatot, akkor az ár hordónként 150-165 dollárra ugrana. Ha azonban több mint 3 millió bpd mennyiséget fagyasztanak be, akkor nem zárható ki az ár 200 dollár/hordó fölé ugrása. Másrészt, ha Kína növeli az orosz olaj vásárlását, míg más termelők növelik a termelést és többet kezdenek eladni Európának, az olajárak már idén 100 dollár alá eshetnek.

Az olajárak visszatértek a 2012-es csúcsok környékére. Lehetséges így az új történelmi csúcsok elérése, vagy akár a 165 dolláros szint átlépése. Másrészt az optimista forgatókönyv szerint az ár visszaeshet hordónkénti 100 dollár alá, ahol az ukrajnai orosz invázió előtt is mozgott. Mindazonáltal a piac továbbra is feszült, az árak pedig hajlamosak a volatilis mozgásokra. Forrás: xStation5