Reggeli összefoglaló: Hozhat további enyhülést a piacokra a Project Freedom❓ (2026. május 4.)

Trump elindította az Operation Project Freedom nevű műveletet, bejelentve, hogy hétfőtől „humanitárius” evakuáció indul a semleges hajók számára az Ománi-öbölből és a Hormuzi-szorosból, miközben figyelmeztetett, hogy bármilyen, a konvoj megzavarására irányuló kísérletet „határozott” válasz fog követni.

A WSJ és amerikai tisztviselők ugyanakkor pontosítják, hogy ez inkább egy forgalom- és biztosítás-koordinációs mechanizmust jelent, nem pedig hagyományos amerikai haditengerészeti kíséretet, miközben a CENTCOM párhuzamosan rombolókat vezényel a térségbe, több mint 100 hajót és repülőgépet, valamint 15 000 katonát, ami gyakorlatilag növeli a katonai konfrontáció kockázatát.

Irán élesen reagál: Azizi, a parlamenti biztonsági bizottság vezetője a Project Freedomet a tűzszünet megsértésének minősíti, és figyelmeztet, hogy Teherán nem fogja megengedni, hogy az USA diktálja a hajózás szabályait a Hormuzi-szorosban.

Az Omán–Hormuz útvonal vizein egy olajszállító tartályhajót ismeretlen lövedékek találnak el, körülbelül 78 mérföldre Fudzsairától északra, az UKMTO pedig „kritikusnak” minősíti a fenyegetettségi szintet a szorosban, még annak ellenére is, hogy az amerikaiak egy „megerősített biztonsági zónát” hoznak létre az iráni TSS-től délre.

A Fed részéről Kashkari hangsúlyozza, hogy egy USA–Irán háború és a Hormuzi-szoros lezárása növeli a tartós infláció kockázatát, ami azt jelenti, hogy nem tud kamatcsökkentést jelezni, sőt még egy esetleges kamatemelést is számításba vesz.

Az ázsiai kereskedés rendkívül visszafogott a japán és kínai ünnepnapok miatt, a főbb devizapárok szűk sávban mozognak; a reggeli volatilitást követően az USD/JPY lassan emelkedik, ami a jen általános gyengülését tükrözi a közel 35 milliárd dolláros intervenció ellenére.

A Barclays úgy véli, hogy a jen erősödése az intervenció után átmeneti lesz, mivel az USA és Japán közötti jelentős kamatkülönbözet, valamint az iráni háború okozta magas üzemanyagárak továbbra is a gyenge JPY irányába hatnak, miközben az újabb intervenció kockázata nő, ahogy az USD/JPY ismét 160 körülre tér vissza.

Az RBA várhatóan holnap jelenti be monetáris politikai döntését, a piac pedig több mint 75%-os eséllyel áraz egy 25 bázispontos emelést 4,35%-ra; a CBA kiemeli, hogy egyrészt az infláció és a munkaerőpiac továbbra is túl erős, másrészt a gyengébb adatok (beleértve az alacsonyabb trimmezett átlagos CPI-t, a romló hangulatot és a hűlő ingatlanpiacot) szoros döntést valószínűsítenek.

A Melbourne Institute adatai szerint a CPI infláció áprilisban havi alapon 0,6%-ra lassult, miközben éves alapon 4,3%-on stabil maradt, ami némileg mérsékelheti a szigorúbb (hawkish) várakozásokat; ugyanakkor a Hormuzi-szoros lezárását követő éles energiaár-emelkedés továbbra is restriktív irányba tolja az RBA-t.

A devizapiacon ma az úgynevezett antipód valuták mutatják a relatív erőt: az NZD a legerősebb a G-10 kosárban, míg az AUD gyengébb marad az RBA döntése előtt; a jen részben visszahozza az intervenció utáni veszteségeit, de összképben továbbra is nyomás alatt van, miközben a USD a Fed kamatpályájával kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt enyhén erősödik.

Az ázsiai részvénypiacokon a JP225 mintegy 0,8%-kal emelkedik alacsony likviditás mellett, míg a főbb amerikai (US100, US500) és európai (DE40, EU50) indexek határidős jegyzései enyhén emelkednek, ami óvatos kockázatvállalási hangulatot jelez a geopolitikai feszültségek ellenére.

Az energiapiac továbbra is feszült: a Brent és a WTI nyersolaj a korábbi emelkedést követően enyhén csökken, de a piac továbbra is magas további emelkedési kockázatot áraz, amennyiben Irán megpróbálja megzavarni az amerikai konvojokat a Hormuzi-szorosban; a földgáz több mint 2%-kal emelkedik, ami az ellátási aggodalmakat tükrözi.

A nemesfémek közül az arany enyhén csökken, az ezüst pedig gyengébb marad, ami értelmezhető egy átmeneti megkönnyebbülésként a „menedékeszközökbe” történő menekülés után, ugyanakkor az árfolyam alakulása nagymértékben attól függ, hogy a Project Freedom vezet-e további incidensekhez a szorosban.

A Bitcoin először tört 80 000 dollár fölé január vége óta, és az ülés egyik kevés egyértelmű „risk-on” jelzéseként jelenik meg, keresletet vonzva egy olyan piaci környezetben, ahol a hagyományos eszközosztályokat a geopolitikai kockázatok és a szigorú jegybankok visszafogják.

Az európai kereskedési szakasz kezdetén a piaci hangulat szempontjából kulcsfontosságú tényezők lesznek: az olajpiac első reakciója a Project Freedom operatív részleteire, Irán esetleges kommentárjai, amelyek a tervet a tűzszünet tényleges megsértéseként értelmezhetik, valamint a végső pozicionálás a holnapi RBA-döntés előtt, amely precedenst teremthet a „háború által vezérelt” inflációval küzdő jegybankok további lépéseihez. Makroadatok frontján érdemes figyelni a főbb európai gazdaságok feldolgozóipari PMI-jelentéseit, valamint az amerikai tartós cikkek rendelésállományát.