⏫ Az olaj 2%-ot erősödik

Október 22-én az Egyesült Államok, konkrétan Donald Trump úgy döntött, hogy átfogó szankciókat vezet be a Rosznyeft és a Lukoil- Oroszország két legnagyobb olajipari konglomerátuma - ellen. Ez a Trump-kormányzat első jelentős intézkedése az orosz energiaszektor ellen, mióta az elnök visszatért a Fehér Házba. Ez a lépés 180 fokos elmozdulásnak tekinthető az amerikai elnök legutóbbi kommunikációjához képest, amelyben elégedettségét fejezte ki a Putyinnal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, és felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az egyes területekért folytatott harccal. Most az USA célja, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra a tűzszünet irányába, Zelenszkij ukrán elnök pedig nagy valószínűséggel tűzszünetet jelzett, de anélkül, hogy a területek átadásáról nyilatkozna.

Orosz vállalatokra kivetett amerikai szankciók:

• Executive Order 14024 - az oroszországi káros tevékenységekre vonatkozó végrehajtási rendelet alapján bevezetett szankciók.
• Vagyonbefagyasztás - mindkét vállalat összes vagyonát zárolták az USA-ban vagy amerikai személyek ellenőrzése alatt.
• Tranzakciós tilalom - az amerikai állampolgároknak és vállalatoknak tilos bármilyen pénzügyi tranzakciót végrehajtaniuk a szankcionált konglomerátumokkal.
• $50\%-os szabály - a Rosneft vagy a Lukoil által legalább $50\%-ban ellenőrzött valamennyi szervezet automatikusan szankciók hatálya alá kerül.
• 34 leányvállalat - az OFAC által jegyzékbe vett vállalatok, köztük a Sibneftegaz, a Bashneft-Dobicha, a Lukoil-Perm, a Lukoil-Kaliningradmorneft, az RN-Yuganskneftegaz és a RITEK.

Másodlagos szankciókkal való fenyegetés:

• A Rosnefttel vagy a Lukoillal jelentős tranzakciókat lebonyolító külföldi bankok maguk is másodlagos szankciók hatálya alá kerülhetnek.
• Az orosz vállalatokkal tranzakciókat lebonyolító nem amerikai pénzintézetek elveszítik az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférést, ha szankcióval sújtott szervezeteket szolgálnak ki.
• A cél az, hogy korlátozzák a harmadik országok - elsősorban Kína és India- Oroszországból származó kőolajimportját, amelyek 2025 első felében együttesen mintegy 2,2 millió hordó/nap (bpd) kőolajat importáltak a két vállalatból.
• Scott Bessent pénzügyminiszter további intézkedésekre figyelmeztetett, és szövetséges együttműködésre szólított fel. Az EU újabb szankciócsomagot vezet be, jelezve, hogy 2027-től lemond az orosz LNG-gázról.
• Trump bejelentette, hogy megbeszélést folytat Hszi Csin-ping elnökkel az orosz olajvásárlásokról.
• A Lukoillal és a Rosznyeftel folytatott ügyletek 2025. november 21-ig engedélyezettek lesznek .
• Ez a türelmi idő arra szolgál, hogy a vállalatok alkalmazkodhassanak az új követelményekhez.

Gazdasági következmények:

• Az olajárak az elmúlt napokban erőteljes fellendülést produkáltak. Az e heti nyereség több mint 5%.
• Exportméret - A Rosznyeft és a Lukoil az orosz olajexport közel felét, mintegy 3,1 millió bpd-t képvisel .
• Költségvetési bevételek - az orosz olaj- és gázszektor az orosz szövetségi költségvetés bevételeinek mintegy 25%-át teszi ki.
• India - az orosz tengeri olaj legnagyobb vásárlója szerződésfelülvizsgálatot kezdeményezett; az állami tulajdonú finomítók kénytelenek lehetnek kivonulni az orosz szállításokból.
• Kína - olajának mintegy 20%-át importálja Oroszországból (kb. 2 millió bpd), különösen a Shandong tartományban működő finomítók és a CNPC vannak veszélyben.

Geopolitikai kontextus:

• A szankciókat egy nappal a magyarországi Trump-Putyin találkozó lemondása után jelentették be.
• Trump kijelentette, hogy „már régóta várt”, és nem akart egy „elpazarolt találkozót” a béketárgyalások előrehaladása nélkül.
• Az EU ezzel egyidejűleg elfogadta 19. szankciócsomagját, amely többek között az orosz LNG-behozatal 2027-től történő betiltását és az árnyékflotta 117 hajójára vonatkozó korlátozásokat tartalmaz.

Olajpiaci fundamentumok:

• A jelenlegi piaci túlkínálat közel 4 millió bpd. A többlet az év eleje óta növekszik. A jelenlegi helyzet hasonlít az 1990$-es évek végére vagy a 2014-2016$-os időszakra, amikor szintén hatalmas piaci többlet volt. Az árcsökkenés ezekben az időszakokban lényegesen meredekebb volt, mint most, bár a jelenlegi túlkínálat - kevés megszakítással - 2022$ óta van jelen.
• Az IEA várakozásai szerint a túlkínálat jövőre is fennmarad 4 millió bpd körül, de a jelenlegi helyzet megváltoztathatja ezt a képet. Indiát és potenciálisan Kínát nem könnyű pótolni, mint olajexport célországot. Korábban ez a két nagy ország helyettesítette a teljes Európai Uniót, mint fő címzettet. Ez potenciálisan azzal fenyeget, hogy a piacon rendelkezésre álló kínálat 2-4 millió bpd-vel csökken, bár minden bizonnyal találnak majd kisebb országokat, amelyek kisebb mennyiségben, régebbi, nem biztosított flottákat használva vásárolhatnak orosz olajat. A csökkenő tendencia az olajpiacon folytatódhat, de a túlkínálat jövőre minden bizonnyal kisebb lehet, mint amire az IEA számít.

Technikai helyzet:

Az árfolyam ma több mint 2%-ot emelkedett, tesztelve a 25-periódusú mozgóátlagot. Az emelkedő lendület a hordónkénti 62 dollár felé vezethet, ahol az 50 periódusú mozgóátlag található. Azonban nem lépheti túl a hordónkénti 63-65 $ körüli zónát, amely tartalmazza a csökkenő trendvonalat és a korábbi, augusztusi és szeptemberi konszolidáció tartományát. Ha azonban a jelenlegi szankciók „papírtigrisnek” bizonyulnak (esetleges további biztosítékok Putyin részéről és a szankciók eltörlése, vagy továbbra is széleskörű orosz export), akkor az ár ismét 57 dollár környékére eshet, és jövőre tartósan 55 dollár/hordó alatt állapodhat meg.