Reggeli összefoglaló: Újra népszerűek az AI-vállalatok és az arany? (2026. július 22.)

A keddi kereskedési nap jelentős emelkedést hozott az amerikai és európai részvénypiacokon. A Nasdaq 100 index 1,3%-kal, míg a páneurópai Euro Stoxx 50 0,9%-kal erősödött. Mindez annak ellenére történt, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fokozódása ismét 92 dollár/hordó fölé emelte a Brent nyersolaj árfolyamát.

Részvénypiacok

Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok ismét a befektetők figyelmének középpontjába kerültek, és meghatározó szerepet játszottak a vezető részvényindexek keddi emelkedésében.

A Nasdaq 100 keddi kereskedésének legnagyobb nyertesei közé tartoztak a Nebius, a Sandisk, a Micron, a Teradyne és a Seagate, amelyek egyaránt 10%-ot meghaladó árfolyam-emelkedést értek el.

1. ábra: A Nasdaq 100 legnagyobb nyertesei és vesztesei (2026.07.21.).

A dél-koreai KOSPI index mai, közel 2%-os emelkedése így egyáltalán nem meglepő, amelyet elsősorban a Samsung (+2,8%) és az SK Hynix (+2,4%) erős teljesítménye támogat.

Ezzel szemben a kép kedvezőtlenebb Ázsia más piacain, különösen a kínai Hang Seng indexen, amely 1%-os mínuszban kereskedik. A legnagyobb vesztesek között olyan technológiai óriások szerepelnek, mint a Tencent (-6,2%), a Geely (-4%) és a Xiaomi (-3,5%).

Az S&P 500 határidős indexe szintén enyhe csökkenést mutat, bár a veszteség egyelőre mindössze 0,2%. A befektetők figyelme jelenleg nemcsak a geopolitikai fejleményekre irányul – amelyek továbbra is támogatják az olaj- és LNG-árakat –, hanem a vállalati gyorsjelentésekre is. A mai nap folyamán többek között a Tesla, a Google, az AT&T, az IBM és a ServiceNow teszi közzé negyedéves eredményeit.

Geopolitika

A hét eleje óta az amerikai hadsereg folytatja az iráni célpontok elleni éjszakai légicsapásokat – immár a 11. egymást követő éjszakán. A támadások iráni parancsnoki központokat, rakétabázisokat, repülőgép-hangárokat és drónraktárakat érintenek, többek között Bushehr, Tabriz és Bandar Abbas térségében.

Irán sem maradt válasz nélkül: az iráni erők amerikai érdekeltségeket és szövetséges célpontokat támadtak Kuvaitban, Jordániában, Szíriában és Bahreinben.

A feszültség jelentősen fokozódott azt követően, hogy legalább három amerikai katona életét vesztette a múlt hétvégén Jordániában és Irakban végrehajtott iráni támadások során. Donald Trump elnök határozott megtorlást helyezett kilátásba, és figyelmeztetett, hogy amennyiben Irán nem hajlandó megállapodásra jutni, a támadások akár polgári és energetikai infrastruktúrára is kiterjedhetnek.

A közvetítők – Katar, Egyiptom és Pakisztán – tegnap egy 10 napos tűzszüneti javaslatot kívántak mindkét fél elé terjeszteni, amely részben visszatérést jelenthetne a korábbi, 60 napos memorandum aláírását követő helyzethez. Bár a katonai műveletek továbbra is folytatódnak, mind Teherán, mind a Trump-adminisztráció jelezte, hogy nyitott a tárgyalások folytatására.

Energiapiac

A folytatódó katonai konfliktus és a megállapodásra utaló egyértelmű jelek hiánya tovább emeli az energiahordozók árát.

Jelenleg a Brent nyersolaj ára 92 dollár/hordó, míg a WTI ára 85 dollár/hordó körül mozog, ami egy hét alatt rendre 8%-os, illetve 6%-os emelkedést jelent.

A holland TTF földgáz jegyzése szintén emelkedik, és már 60 euró/MWh körül jár, ami 11%-os heti növekedésnek felel meg.

Nemesfémek

Annak ellenére, hogy a héten nem érkeztek kiemelt makrogazdasági adatok, és a legfontosabb jegybankok sem tartanak kamatdöntő ülést, a 10 éves államkötvényhozamok számos fejlett gazdaságban – köztük Németországban és Japánban – emelkednek.

Ezzel párhuzamosan a nemesfémek árfolyama is növekszik, amelyek sok befektető számára alternatívát jelentenek a kötvényekkel szemben.

Véleményünk szerint ez a mozgás egyértelműen a kockázatkerülő (risk-off) befektetői hangulat erősödésére utal, amelyet a tartós geopolitikai feszültségek és az energiapiaccal kapcsolatos aggodalmak újbóli felerősödése táplál. Ugyanakkor jól mutatja azt is, hogy az AI-szektorral kapcsolatos optimizmus milyen jelentős szerepet játszott a keddi részvénypiaci emelkedésben.

Az arany ára jelenleg 4 135 dollár/uncia körül alakul (+1,4%), míg az ezüst 59,8 dollár/uncia körül forog (+1,7%).

Makrogazdasági adatok és monetáris politika

Magyarország

Tegnap – talán sokak számára meglepő módon – a magyar események kerültek a figyelem középpontjába. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az iráni háború kitörése óta immár második alkalommal csökkentette az alapkamatot.

A döntés hátterében az áll, hogy az infláció 1,7%-ra mérséklődött, vagyis a jegybank 3% ±1 százalékpontos inflációs célja alá süllyedt.

A kamatcsökkentések ellenére a magyar irányadó kamat még mindig 2 százalékponttal magasabb, mint Lengyelországban, ami további monetáris lazításra adhat teret. Amennyiben a továbbra is dinamikus – reálértelemben 7%-os – bérnövekedés nem jelent akadályt, a következő üléseken is folytatódhatnak a kamatcsökkentések.

Egyesült Királyság

Ma a figyelem az Egyesült Királyságra irányult, ahol megjelentek a júniusi inflációs adatok.

A teljes infláció a vártnál nagyobb mértékben, 2,6%-ra csökkent, amit elsősorban az alacsonyabb üzemanyagárak okoztak.

A befektetők számára azonban fontosabb lehet, hogy a maginfláció változatlanul 2,6% maradt, miközben a szolgáltatási szektor inflációja is csupán mérsékelten, 3,6%-ra csökkent. Ez továbbra is a Bank of England egyik legnagyobb kihívását jelenti.

A piaci árazások alapján a befektetők az év végéig két kamatemelést várnak az Egyesült Királyságban, amelyek közül az első akár szeptemberben is bekövetkezhet. A július 30-i kamatdöntő ülésen ugyanakkor egyelőre nem valószínű újabb szigorítás.

Devizapiac

A fokozódó geopolitikai feszültségek és a 90 dollár/hordó fölé emelkedő Brent olajár hatására az amerikai dollár, valamint a nyersanyagpiacokhoz kötődő devizák erősödnek.

A legjobban teljesítő devizák között jelenleg a norvég korona és az ausztrál dollár található.

A japán jen ugyan a mezőny közepén helyezkedik el, de a hét eleje óta mintegy 0,4%-kal gyengült a dollárral szemben, és tegnap új, közel 40 éves mélypontra, 163,2-es USD/JPY árfolyamra süllyedt.

Hosszabb távon ezt elsősorban a carry trade stratégia újbóli népszerűsége magyarázza. Ennek lényege, hogy a befektetők rendkívül alacsony kamatozás mellett japán jenben vesznek fel hitelt, majd azt magasabb hozamot kínáló devizákra – például amerikai dollárra – váltják, és ezekben az eszközökben fektetik be tőkéjüket.

2. ábra: Az amerikai irányadó kamat felső sávja, a japán kamatkörnyezet és az USD/JPY árfolyam alakulása (1987–2026).